Sándor Szabó

mwe3.com Interjú Kevin Kastninggel, Szabó Sándorral és Major Balázzsal

mwe3: Mennyiben tekinthetõ a 2018 elején megjelent Ethereal II az Ethereal I album tovább gondolásának? Milyen irányban fejlõdött az album tovább az Ethereal I -hez képest akár hangzásilag és zeneileg és miként befolyásolta a hangzást Major Balázs jelenléte?

Kevin Kastning: Valóban a folytatásának tekinthetõ. Az Ethereal II egy pár dologban különbözik. Sándor elektromos gitáron játszik különleges effektekkel. Balázs az album nagyobb részében teljes dobkészleten játszik, és ez az elsõ alkalom, amikor dobokat is használt a felvételeinken. Néhány témában zongoráztam. Ráadásul 6 év telt el a legutóbbi trió albumunk megjelenésétõl. Azóta mindhárman fejlõdtünk és elõbbre jutottunk, mint mûvészek.

Sándor Szabó: Részemrõl két irányban is történt nyitás, zeneileg és hangzásilag is. A hangfelvétel készítése nálam nem csupán egy zenerögzítõ aktus, hanem egyben megteremtem annak mûvészi hangzását is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak felveszem, megkeverem az anyagot, hanem illusztrálom benne a hangszerek helyét, távolságát, mozgását a sztereó térben a zenében hordozott hangulati és érzelmi tartalmának megfelelõen és ezzel még kifejezõbbé teszem, vagy egyáltalán más kifejezést adok neki. Régen észrevettem, hogy a modern zene – pár kivételtõl eltekintve – nem igényes a sztereó élmény kreatív megteremtésében, nem használják a teret oly mélységében ábrázolásra, ahogyan én teszem. Bár az Ethereal I kifejezetten ezt a koncepciót követi, Major Balázs jelenléte a felvételt még hangsúlyosabbá tette és ezzel a hangi ábrázolás még részletekbe menõ lett. Balázs játékával eggyel több dimenzió lett a zenében és a hangzásban is.

Balázs Major: Remélem, hogy jelenlétem pozitívan befolyásolta az Ethereal II-t, ami egyfajta folytatása lett az elõzõ albumnak. A korábbi Greydisc albumokon ütõhangszereken játszottam, de most ez az elsõ, amikor teljes dob készleten játszom. Az volt a fõ célom, hogy egy újszerû játékkal támogassam az Ethereal koncepciót, ami jócskán eltér a hasonló hangzásban és stílusban megszokottól. Számomra a dob egy egész nagyzenekart testesít meg, ahol végtelen lehetõségek vannak színekben, hangulatokban és feszültségekben. A dobom minden eleme tonálisan hangolva van.

mwe3: Az Ethereal II albumról publikált szöveg említi, hogy a felvételek 2017 végén és 2018 elején készültek Magyarországon és Massachusetts-ben. Elmondanád mely darabok voltak felvéve a különféle helyeken Europában és az U.S.-ban? Befolyásolta ez a hangzást? Balázs említette, hogy a dob és ütõhangszer felvételek külön készültek egészen más helyszíneken. Így készült az Ethereal II is?

Kevin Kastning: Igen, ezt az albumot egymástól nagy távolságban alkottuk meg és úgy gondolom jól sikerült. Olyannyira, hogy ezzel a módszerrel még további albumokat fogunk készíteni. Azt hiszem, mindannyian jobban szeretjük, ha együtt vagyunk egy stúdióban és egymást inspirálva vesszük fel a zenét, de mivel más országokban élünk, ez a nagy távolságok miatt nem mindig lehetséges. Ennek ellenére ez egy hatékony alternatíva. Így lehetõvé válik, hogy folytassuk a hangfelvételeket akkor is, ha nem vagyunk egy országban és egyazon stúdióban.

Sándor Szabó: A zene alkotási módszere nagyon hasonló volt az Ethereal I-hez. Kevin massathusetts-i stúdiójában elõre felvett sávokkal kezdtük legtöbbször, amikre én további sávokat komponáltam és játszottam fel a saját stúdiómban. Mondhatjuk, hogy ez az album teljesen 21. századi módszerrel, az internet segítségével valósult meg ilyen formában. Nagy felbontású hangfelvételeket küldözgettünk egymásnak az interneten.

Balázs Major: A nagy kihívást számomra az jelentette, hogy a darabokat nekem kellett elkezdenem, azaz a dob volt elõször felvéve. El kellett képzelnem fejben a leendõ kompozíciót és feljátszani a részemet. Ez a módszer eléggé szokatlan, mivel a dob zenei része nem volt elõre megírva. Sok ötletem volt és azokból egy improvizált szövetbe foglalva alkottam meg a zene ritmikus alapját. Nem voltak elõre meghatározott zenei instrukciók, mint a korábbiakban. Teljes szabadságom volt, ami nagyon inspiráló, de ugyanakkor hiányzott Sándor és Kevin jelenléte. Az, hogy a dob külön lett felvéve nem befolyásolta a hangzást, sõt talán tisztább lett, mivel nem voltak áthallások. Sándor nagyszerû munkát végzett a keverésnél és a masteringnél egyaránt.

mwe3: Mennyiben érzed, hogy a Greydisc által kiadott albumok nagyobb népszerûséget adnak, a nyitottabb progresszív zene rajongók körében és kontrasztban áll ez a modern neoklasszikus- kortárs jazz és az avant-garde világával?

Kevin Kastning: A legtöbb albumomról az elmúlt 7-8 év alatt a Progression Magazine írt ismertetõt, ami a legnagyobb progresszív zenei magazin, amit ismerek. Ez kiterjesztheti a zenénk ismertségét egy kissé a progresszív zenét hallgatók körében is. Ami a zene mûfaját illeti a kérdésedben a zenéimet többnyire jazz és klasszikus zenét adó rádióknál játsszák. A múlt héten az All About Jazz magazin közölt egy jó cikket rólam. Néha jó, ha nem illik a zenénk egyetlen mûfajba sem.

Sándor Szabó: Én személy szerint nem gondolkodom népszerûségben. Egyszerûen nem érdekel, pontosabban a népszerûség nem szerepel az elsõ helyen a törekvéseimben. Persze jó, ha a zenéinknek rajongó tábora növekszik minden egyes új album kiadásával. Nem követünk trendeket, egyszerûen csak eljátsszuk, amiket belül hallunk. Ez már önmagában messze elegendõ, hogy kontrasztot képezzen a neoklasszikus jazz és avant-garde zenei világgal. Még csak nem is igyekszünk minden áron valami újat alkotni. Az egyszerûen csak megtörténik magától és attól, ahogyan gondolkodunk és érzünk a zenével kapcsolatban.

mwe3: Befolyásolta a kompozíciós és elõadási gyakorlatotokat a 2018 Europai turné és érzékeltetek-e különbséget a zene fogadtatásában az Észak-Amerikában-ban és különösen Magyarországon?

Kevin Kastning: Nem gondolnám, hogy egy egyszerû turné befolyásolná a komponálási módszereimet. Számomra a turné egy jármû, amivel megoszthatjuk egymás között a zenealkotási módszereinket. A zenénk európai fogadtatása számomra elképesztõen pozitív. Európában sokkal nyitottabbak erre a zenére, mint Észak-Amerikában. Észak-amerikai turnét szervezni nem egyszerû dolog, nem ismerek olyan ügynökséget, aki bevállalná, azonban nyitottan állnék hozzá egy ilyen kezdeményezéshez, ha a körülmények megfelelõek, de egyelõre ez nincs tervben.

Sándor Szabó: Jól bevált módszereink vannak arra, hogy hogyan kezdjünk játszani és felvételt készíteni. A turné segít, hogy ráhangolódjunk a feladatra és szellemileg, lelkileg közelebb kerüljünk egymáshoz. Van közöttünk egy megmagyarázhatatlan lelki összehangoltság, amiben nagyon könnyû játszani és alkotni. Ami a zene fogadtatását illeti, a magyar közönség nagyon érzékeny, mûvelt és kíváncsi. Ez a hozzáállás õsi zenei hagyományainkból ered. Európa nyugati felén jobban érvényesülnek a trendek a közönség részérõl is, amibõl nem tudják kivonni magukat. Egy észak-amerikai turnét illetõen azt látom, hogy a zene minden ága olyannyira iparosodott a profit orientált szervezõknek és ügynökségeknek köszönhetõen, hogy egy ilyen különleges produkció nem kapna elegendõ figyelmet, mert nem vonz nagy közönséget. Ez a legelsõ és legfontosabb gazdasági paramétere egy produkciónak, és a mi zenénk ezekek nem tud megfelelni. Mi mindig is mûvészetet akartunk alkotni és sohasem fogyasztási terméket. Mindazonáltal tapasztalataim szerint az amerikai közönség nagyobb része szívesen hallgatná a zenénket, mint mi azt gondoljuk, bár nem ipari méretû lenne a közönség. Turnéra azért sem számíthatunk, mert a koncertek szervezése kizárólag profitorientált szervezõk és ügynökségek által történik.

mwe3: A Sándorral készült gitár munkáitok összehasonlíthatók –e a Mark Wingfielddel készültekkel? Úgy tûnik mindketten (Sándor és Mark) nagy kedvelõi a te zenei stílusodnak.

Kevin Kastning: Azt gondolom, hogy aki szereti Sándor elektromos gitár játékát az Mark Wingfieldét is szereti. Még nem hallottam vagy olvastam direkt összehasonlítást. Mindketten elektromos gitáron játszanak, de ezzel ki is merül a hasonlóságuk. Mindkét mûvésznek saját különleges hangzása és zeneivilága van.

Sándor Szabó: A hangzásban vannak közös elemek, hiszen Mark Wingfield egy kiváló hangmérnök is egyben, a koncepcióink több ponton hasonlóak. Bár a hangzás tekintetében más stílust képviselünk, rendszeresen megbeszéljük az ötleteinket, tanulunk egymástól, és ami fontos, segítünk egymásnak. Markkal nagyon jól tudunk együtt játszani, 2017-ben turnéztunk és felvételeket is készítettünk együtt. Kevin, Mark, Balázs egy jól mûködõ mûvész közösséget képezünk. Zeneileg mindenki kompatibilis a másikkal, mindegyikõnk nagy rajongója a másiknak és így könnyû együtt dolgozni.

Balázs Major:Sándor és Mark rokon lelkek, de mégis nagyon különbözõek a hangzásban, a hangszerjáték technikájában és ahogyan megteremtik hangzásukat. Nem hasonlítanám õket össze, mindketten fantasztikus egyéniségek a hangszereiken.

mwe3: Ha visszatekintünk a 2013-as Becoming albumra az akkori tiszta akusztikus hangzás kiterjedt a zongorára, az elektromos gitárokra és processzorok által generált elektronikus hangzásokra is. Milyen új irányokat és változtatásokat terveztek akár duó és trió felállásban a változásra?

Kevin Kastning: Jelen pillanatban nem tervezek új hangszerek bevonását a zenénkbe. Én azért vagyok itt, hogy a zenémet szolgáljam, és ha az úgy kívánja meg, akkor a cél érdekében behozunk új hangszereket is. Nem beszélhetek Sándor és Balázs nevében, de én a magam részérõl így látom. Bármikor nyitott vagyok változtatásra a zene érdekében, de nem mindig tudom elõre mi lesz az.

Sándor Szabó: Nem tervezünk túl sokat elõre. Mindannyian tudjuk, hogy az élet folyamatosan új dolgokat hoz elõ. Egyszerûen csak hagyjuk, hogy ez a folyamat menjen magától. Persze összeállítottunk egyfajta “bakancs listát” mint például lant/akusztikus gitár duót, vagy Kelet/Nyugat projectet, stb., de idáig úgy tûnik az élet közbeszólt és az Ethereal sorozatot tette elõbbre. A Becoming album óta annyi minden történt. 15 év után újra elõvettem az elektromos gitárt és a processzoraimat, mert ez is a részem. A processzált elektromos gitár számomra egy fantasztikus terület kísérletezni és alkotni. Miután megmutattam Kevinnek az elsõ 1998-ban megjelent Echolocation I elektromos gitár albumomat, Kevin kezdett meggyõzni, hogy kellene együtt valami hasonlót alkotni. Elõször nagyon ellenkeztem, valamiért nem akartam az akusztikus és elektromos világot összekeverni, de legnagyobb megdöbbenésemre én lettem a legnagyobb rajongója az elektro/akusztikus hangzásnak.

mwe3: Úgy tûnik elmerültél az “éteriség”, világában, hogy mindkét album az Ethereal I és most a II címet kapták, sõt van 3 track, amik az “Ethereality”, I, II és III címet kapták. Hogyan viszonyulnak ezek a címek a a zenéhez, különösen az “éteri” és a “valóság” szókapcsolathoz? Mit tudsz mondani a három “Ethereality” track-rõl? Kapcsolódnak egymáshoz valamilyen módon, vagy különböznek?

Kevin Kastning: Az Ethereal sorozat koncepciója Sándor elektromos gitár játékán és hangzásán alapul. Az Ethereal cím arra is utal, hogy ez egy elektromos album, ahol Sándor elektromos gitárokon játszik és nem a szokásos akusztikus hangzással. Az Ethereality címû darabok egy sorozatot képeznek az albumon, bár van közöttük kapcsolódás mégis inkább úgy tekintendõk, mint egy szimfónia különálló tételei. A terminológia nem befolyásolja a zenét, az létezik önmagában is mielõtt még megkapta volna a címét. Mindig a zene jön elõször. Amint készen van a zene, megpróbálok kifejezõ, vagy csak hozzá illõ címet találni az új darabnak.

Sándor Szabó: A Greydisc kiadványoknál Kevin adja a címeket az albumnak és a daraboknak is. Bár az Ethereal teljesen azonos koncepció alapján készült, mint az én Echolocation sorozatom, egy másik kifejezõ címet akartunk adni a sorozatnak. A zene éteri, a hangzása éteri, a hangulata éteri, így nem is lehetett más a címe, mint Ethereal. Ez egy hosszú távú program, mivel a lehetõségek végtelenek és már most elegendõ ötletünk van, hogy mindinkább kiterjesszük a jövõbe. Mostanra az Ethereal több, mint egyszerû album cím: egy átfogó zene és hangalkotási koncepció, zene és sound-design egyben.

Balázs Major: Amikor Kevin felkért, hogy vegyek részt a következõ Ethereal albumon, még nem tudtam, hogy miként tudnék hozzáadni valamit ehhez a különleges projecthez. Persze voltak referenciáim a kiinduláshoz, mint az Ethereal I, vagy az Echolocation sorozat, amin én is játszottam. Sándor noszogatott, hogy szedjem össze a bátorságomat és szólaljak meg és játsszak úgy, ahogy nem szokványos. Az Ethereal I emlékeztetheti a hallgatót néhány ambient zenére, ahol a dob egyébként is el van hanyagolva, vagy csak éppen észlelhetõ a háttérben. Végül a saját koncepcióm elkezdett a fejemben körvonalazódni: adott két olyan gitáros, akik mintha két külön galaxisból érkeztek volna és ez volt a vezérfonal. Nekem is ilyenné kellett válnom valamelyest, hogy zeneileg egyenrangú legyek velük. Amikor végül meghallottam a kész kompozíciókat teljesen elámultam az eredményen, zeneileg és hangzásilag is.

mwe3: A “Portals I” és “Portals II” track-ek ugyancsak elég érdekesek. Van bennük egy lineárisan mozgó zenei folyamat, ami megkülönbözteti õket a többi darabtól és valóban nagyszerû hangulatokat keltenek. Mit tudnál hozzáfûzni ezekhez?

Kevin Kastning: Balázs egzotikus ütõhangszereken játszik a Portal I-en majd teljes dobkészletre vált a Portal II-õn. Azt hiszem Sándor hajtja elõre és biztosítja az általad említett lineáritást. Balázs sok energiát és mozgást hoz mindkét darabba.

Balász Major: Ezekben a darabokban olyan dolgokat igyekeztem felhozni, ami Sándort és Kevint is inspirálja, ami így több teret ad nekik a kompozíciós technikájuk kifejtésére.

mwe3: A gitárokról szólva Kevin 17-húros Hybrid Extended Classical gitárja ezúttal nem szerepelt még az albumon? Hogy érzed, a 17-húros Hybrid Extended Classical gitár további változást jelenthet a hangzásodban a jövõben?

Kevin Kastning: A 17-húros gitárom minden más hangszeremtõl különbözik. Dupla húrozású hangszer, de az egyik húr fém, a másik mellette nylon húr. Ezért is nevezem “hybrid” hangszernek. Ez a hangszer két különféle gitár hangját egyesíti magában. Tudomásom szerint ilyet még nem készítettek. Ennek az új gitárnak a hangja nem illeszkedett az Ethereal II felvételi koncepciójába, de már látom a helyét a jövõbeni Ethereal sorozatban. Eddig egyedül a 17/66 címû szóló albumomon szerepel. Készült egy felvétel Mark Wingfielddel ez év Augusztusában, ahol ez a gitár szerepelt. Szintén ezt használtam a rádiós koncerten is New York cityben ugyan csak Augusztusban a WNYC és a WFMU rádióknál. Az elkövetkezendõ szóló albumaimon komoly szerepet szánok a 17-húros hybrid gitáromnak, ami valóban egy fantasztikus új hangzású hangszer.

mwe3: Hogyan tudnátok összehasonlítani az Ethereal II és a legutóbbi duó albumotokat, a Kismaros -t Kevin és Balázs? Beszéltél egy kvartett albumról is ahol a triótok kiegészül még egy elektromos gitáros Heidrich Roland személyével. Ennek a felvételnek a kiadása is tervben van?

Kevin Kastning: Az 2018-as tavaszi európai turné után pár napot hangfelvétellel töltöttünk és felvettünk pár új trió darabot, valamint kvartett darabokat is Heidrich Rolanddal kiegészülve. Nagyon valószínû, hogy ezek a felvételek mind meg fognak jelenni az elkövetkezõ idõszakban. Nem vagyok benne biztos, hogy össze tudnám közvetlenül hasonlítani a Kismaros albumot bármi mással. A Kismaros több oknál fogva is saját kategóriát képvisel.

Sándor Szabó: A Kismaros album egy élõ stúdió felvétel során született. Nem volt semmiféle utólagos rájátszás, editálás. Olyan lett amilyennek ott és akkor megszületett. Teljesen természetes hangfelvétel, semmilyen elektronikus effektet nem használtunk. Ha hallasz bármiféle hasonlóságot, akkor az a zenének az éteri minõségébõl jön. Ez azt jelenti, hogy a zene önmagában is éteri hangzású lehet a saját hangzása által, de ugyanakkor a muzsikusok személyiségén átszûrõdõ hangulatok és érzelmek is ezt az érzetet kelthetik. Igen, kvartett felvételeket is készítettünk, ahol kiegészültünk a kitûnõ magyar gitárossal Heidrich Rolanddal. Ez egy különösen érdekes felvétel, bár még van rajta munkánk, de amennyire tudom, van szándék a kiadására.

Balázs Major: Én is remélem, hogy a trió és kvartett felvételek kijönnek CDn a jövõben. A kvartett felvételt elegáns minimalizmusa teszi nagyon érdekessé. A Kismaros és az Ethereal II nagyon különbözõ zenék és felvételek, nem hasonlítanám õket össze.

mwe3: Úgy tûnik mostanra a Greydisc a legjobb úton van, hogy a tagja legyen a modern 21. századi újító szellemû, kortárs avant-garde hangszeres zenéket ápoló kiadói dinasztiának. Hogyan látod a kiadó fejlõdését eddig és remélhetõleg még hosszú idõ áll elõtted? Hogyan látod a kiadó jövõjét és látsz további lehetséges mûvészi irányokat a jövõbeni fejlõdéshez?

Kevin Kastning: Köszönöm, hogy ezt mondod. Egy irány, amit én is látok, hogy minden évben több albumot ad ki a Greydisc CDn és digitális letölthetõ formátumban egyaránt. Ami a jövõ mûvészi irányát illeti, arról nem tudok mit mondani. Például 3 évvel ezelõtt nem is gondoltam volna, hogy valaha is lesz Ethereal sorozat. Valójában az Sándor koncepciója. A mûvészi irányok változnak, növekednek és fejlõdnek és gyakran kiszámíthatatlanul, vagy legalábbis így remélem. Sosem akartam egyetlen mûvészi irányvonalba beleragadni.

Sándor Szabó: Nem sok új kiadó tud felmutatni oly gazdag, mûvészileg értékes és magas színvonalú kiadványokat, mint amit a Greydisc Records produkált az elmúlt 10 évben. A Greydisc egy speciális irányba halad, amit nehéz lenne egyszerû szavakkal leírni. Ez a kis független kiadó nem követ trendeket. A külvilág zenei folyamataitól függetlenül teremt mûvészi értéket. Mint mûvész nagyon büszke vagyok, hogy a Greydiscnek lehetek részben partnere és muzsikusa. Bár még fiatal ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy egy új mûfajt teremtett, de azt már elmondhatjuk, hogy új hangzást már teremtett. Hiszek benne, hogy néhány éven belül egy jelentõs kiadója lesz az újító szellemû kreatív hangszeres muzsikának.