Ethereal II – mwe3.com interjú Kevin Kastninggel, Szabó Sándorral és Major Balázzsal
2024.12.28.mwe3: Mennyiben tekinthető a 2018 elején megjelent Ethereal II az Ethereal I album tovább gondolásának? Milyen irányban fejlődött az album tovább az Ethereal I -hez képest akár hangzásilag és zeneileg és miként befolyásolta a hangzást Major Balázs jelenléte?
Kevin Kastning: Valóban a folytatásának tekinthető. Az Ethereal II egy pár dologban különbözik. Sándor elektromos gitáron játszik különleges effektekkel. Balázs az album nagyobb részében teljes dobkészleten játszik, és ez az első alkalom, amikor dobokat is használt a felvételeinken. Néhány témában zongoráztam. Ráadásul 6 év telt el a legutóbbi trió albumunk megjelenésétől. Azóta mindhárman fejlődtünk és előbbre jutottunk, mint művészek.
Sándor Szabó: Részemről két irányban is történt nyitás, zeneileg és hangzásilag is. A hangfelvétel készítése nálam nem csupán egy zenerögzítő aktus, hanem egyben megteremtem annak művészi hangzását is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak felveszem, megkeverem az anyagot, hanem illusztrálom benne a hangszerek helyét, távolságát, mozgását a sztereó térben a zenében hordozott hangulati és érzelmi tartalmának megfelelően és ezzel még kifejezőbbé teszem, vagy egyáltalán más kifejezést adok neki. Régen észrevettem, hogy a modern zene – pár kivételtől eltekintve – nem igényes a sztereó élmény kreatív megteremtésében, nem használják a teret oly mélységében ábrázolásra, ahogyan én teszem. Bár az Ethereal I kifejezetten ezt a koncepciót követi, Major Balázs jelenléte a felvételt még hangsúlyosabbá tette és ezzel a hangi ábrázolás még részletekbe menő lett. Balázs játékával eggyel több dimenzió lett a zenében és a hangzásban is.
Balázs Major: Remélem, hogy jelenlétem pozitívan befolyásolta az Ethereal II-t, ami egyfajta folytatása lett az előző albumnak. A korábbi Greydisc albumokon ütőhangszereken játszottam, de most ez az első, amikor teljes dob készleten játszom. Az volt a fő célom, hogy egy újszerű játékkal támogassam az Ethereal koncepciót, ami jócskán eltér a hasonló hangzásban és stílusban megszokottól. Számomra a dob egy egész nagyzenekart testesít meg, ahol végtelen lehetőségek vannak színekben, hangulatokban és feszültségekben. A dobom minden eleme tonálisan hangolva van.
mwe3: Az Ethereal II albumról publikált szöveg említi, hogy a felvételek 2017 végén és 2018 elején készültek Magyarországon és Massachusetts-ben. Elmondanád mely darabok voltak felvéve a különféle helyeken Europában és az U.S.-ban? Befolyásolta ez a hangzást? Balázs említette, hogy a dob és ütőhangszer felvételek külön készültek egészen más helyszíneken. Így készült az Ethereal II is?
Kevin Kastning: Igen, ezt az albumot egymástól nagy távolságban alkottuk meg és úgy gondolom jól sikerült. Olyannyira, hogy ezzel a módszerrel még további albumokat fogunk készíteni. Azt hiszem, mindannyian jobban szeretjük, ha együtt vagyunk egy stúdióban és egymást inspirálva vesszük fel a zenét, de mivel más országokban élünk, ez a nagy távolságok miatt nem mindig lehetséges. Ennek ellenére ez egy hatékony alternatíva. Így lehetővé válik, hogy folytassuk a hangfelvételeket akkor is, ha nem vagyunk egy országban és egyazon stúdióban.
Sándor Szabó: A zene alkotási módszere nagyon hasonló volt az Ethereal I-hez. Kevin massathusetts-i stúdiójában előre felvett sávokkal kezdtük legtöbbször, amikre én további sávokat komponáltam és játszottam fel a saját stúdiómban. Mondhatjuk, hogy ez az album teljesen 21. századi módszerrel, az internet segítségével valósult meg ilyen formában. Nagy felbontású hangfelvételeket küldözgettünk egymásnak az interneten.
Balázs Major: A nagy kihívást számomra az jelentette, hogy a darabokat nekem kellett elkezdenem, azaz a dob volt először felvéve. El kellett képzelnem fejben a leendő kompozíciót és feljátszani a részemet. Ez a módszer eléggé szokatlan, mivel a dob zenei része nem volt előre megírva. Sok ötletem volt és azokból egy improvizált szövetbe foglalva alkottam meg a zene ritmikus alapját. Nem voltak előre meghatározott zenei instrukciók, mint a korábbiakban. Teljes szabadságom volt, ami nagyon inspiráló, de ugyanakkor hiányzott Sándor és Kevin jelenléte. Az, hogy a dob külön lett felvéve nem befolyásolta a hangzást, sőt talán tisztább lett, mivel nem voltak áthallások. Sándor nagyszerű munkát végzett a keverésnél és a masteringnél egyaránt.
mwe3: Mennyiben érzed, hogy a Greydisc által kiadott albumok nagyobb népszerűséget adnak, a nyitottabb progresszív zene rajongók körében és kontrasztban áll ez a modern neoklasszikus- kortárs jazz és az avant-garde világával?
Kevin Kastning: A legtöbb albumomról az elmúlt 7-8 év alatt a Progression Magazine írt ismertetőt, ami a legnagyobb progresszív zenei magazin, amit ismerek. Ez kiterjesztheti a zenénk ismertségét egy kissé a progresszív zenét hallgatók körében is. Ami a zene műfaját illeti a kérdésedben a zenéimet többnyire jazz és klasszikus zenét adó rádióknál játsszák. A múlt héten az All About Jazz magazin közölt egy jó cikket rólam. Néha jó, ha nem illik a zenénk egyetlen műfajba sem.
Sándor Szabó: Én személy szerint nem gondolkodom népszerűségben. Egyszerűen nem érdekel, pontosabban a népszerűség nem szerepel az első helyen a törekvéseimben. Persze jó, ha a zenéinknek rajongó tábora növekszik minden egyes új album kiadásával. Nem követünk trendeket, egyszerűen csak eljátsszuk, amiket belül hallunk. Ez már önmagában messze elegendő, hogy kontrasztot képezzen a neoklasszikus jazz és avant-garde zenei világgal. Még csak nem is igyekszünk minden áron valami újat alkotni. Az egyszerűen csak megtörténik magától és attól, ahogyan gondolkodunk és érzünk a zenével kapcsolatban.
mwe3: Befolyásolta a kompozíciós és előadási gyakorlatotokat a 2018 Europai turné és érzékeltetek-e különbséget a zene fogadtatásában az Észak-Amerikában-ban és különösen Magyarországon?
Kevin Kastning: Nem gondolnám, hogy egy egyszerű turné befolyásolná a komponálási módszereimet. Számomra a turné egy jármű, amivel megoszthatjuk egymás között a zenealkotási módszereinket. A zenénk európai fogadtatása számomra elképesztően pozitív. Európában sokkal nyitottabbak erre a zenére, mint Észak-Amerikában. Észak-amerikai turnét szervezni nem egyszerű dolog, nem ismerek olyan ügynökséget, aki bevállalná, azonban nyitottan állnék hozzá egy ilyen kezdeményezéshez, ha a körülmények megfelelőek, de egyelőre ez nincs tervben.
Sándor Szabó: Jól bevált módszereink vannak arra, hogy hogyan kezdjünk játszani és felvételt készíteni. A turné segít, hogy ráhangolódjunk a feladatra és szellemileg, lelkileg közelebb kerüljünk egymáshoz. Van közöttünk egy megmagyarázhatatlan lelki összehangoltság, amiben nagyon könnyű játszani és alkotni. Ami a zene fogadtatását illeti, a magyar közönség nagyon érzékeny, művelt és kíváncsi. Ez a hozzáállás ősi zenei hagyományainkból ered. Európa nyugati felén jobban érvényesülnek a trendek a közönség részéről is, amiből nem tudják kivonni magukat. Egy észak-amerikai turnét illetően azt látom, hogy a zene minden ága olyannyira iparosodott a profit orientált szervezőknek és ügynökségeknek köszönhetően, hogy egy ilyen különleges produkció nem kapna elegendő figyelmet, mert nem vonz nagy közönséget. Ez a legelső és legfontosabb gazdasági paramétere egy produkciónak, és a mi zenénk ezekek nem tud megfelelni. Mi mindig is művészetet akartunk alkotni és sohasem fogyasztási terméket. Mindazonáltal tapasztalataim szerint az amerikai közönség nagyobb része szívesen hallgatná a zenénket, mint mi azt gondoljuk, bár nem ipari méretű lenne a közönség. Turnéra azért sem számíthatunk, mert a koncertek szervezése kizárólag profitorientált szervezők és ügynökségek által történik.
mwe3: A Sándorral készült gitár munkáitok összehasonlíthatók –e a Mark Wingfielddel készültekkel? Úgy tűnik mindketten (Sándor és Mark) nagy kedvelői a te zenei stílusodnak.
Kevin Kastning: Azt gondolom, hogy aki szereti Sándor elektromos gitár játékát az Mark Wingfieldét is szereti. Még nem hallottam vagy olvastam direkt összehasonlítást. Mindketten elektromos gitáron játszanak, de ezzel ki is merül a hasonlóságuk. Mindkét művésznek saját különleges hangzása és zeneivilága van.
Sándor Szabó: A hangzásban vannak közös elemek, hiszen Mark Wingfield egy kiváló hangmérnök is egyben, a koncepcióink több ponton hasonlóak. Bár a hangzás tekintetében más stílust képviselünk, rendszeresen megbeszéljük az ötleteinket, tanulunk egymástól, és ami fontos, segítünk egymásnak. Markkal nagyon jól tudunk együtt játszani, 2017-ben turnéztunk és felvételeket is készítettünk együtt. Kevin, Mark, Balázs egy jól működő művész közösséget képezünk. Zeneileg mindenki kompatibilis a másikkal, mindegyikőnk nagy rajongója a másiknak és így könnyű együtt dolgozni.
Balázs Major: Sándor és Mark rokon lelkek, de mégis nagyon különbözőek a hangzásban, a hangszerjáték technikájában és ahogyan megteremtik hangzásukat. Nem hasonlítanám őket össze, mindketten fantasztikus egyéniségek a hangszereiken.
mwe3: Ha visszatekintünk a 2013-as Becoming albumra az akkori tiszta akusztikus hangzás kiterjedt a zongorára, az elektromos gitárokra és processzorok által generált elektronikus hangzásokra is. Milyen új irányokat és változtatásokat terveztek akár duó és trió felállásban a változásra?
Kevin Kastning: Jelen pillanatban nem tervezek új hangszerek bevonását a zenénkbe. Én azért vagyok itt, hogy a zenémet szolgáljam, és ha az úgy kívánja meg, akkor a cél érdekében behozunk új hangszereket is. Nem beszélhetek Sándor és Balázs nevében, de én a magam részéről így látom. Bármikor nyitott vagyok változtatásra a zene érdekében, de nem mindig tudom előre mi lesz az.
Sándor Szabó: Nem tervezünk túl sokat előre. Mindannyian tudjuk, hogy az élet folyamatosan új dolgokat hoz elő. Egyszerűen csak hagyjuk, hogy ez a folyamat menjen magától. Persze összeállítottunk egyfajta “bakancs listát” mint például lant/akusztikus gitár duót, vagy Kelet/Nyugat projectet, stb., de idáig úgy tűnik az élet közbeszólt és az Ethereal sorozatot tette előbbre. A Becoming album óta annyi minden történt. 15 év után újra elővettem az elektromos gitárt és a processzoraimat, mert ez is a részem. A processzált elektromos gitár számomra egy fantasztikus terület kísérletezni és alkotni. Miután megmutattam Kevinnek az első 1998-ban megjelent Echolocation I elektromos gitár albumomat, Kevin kezdett meggyőzni, hogy kellene együtt valami hasonlót alkotni. Először nagyon ellenkeztem, valamiért nem akartam az akusztikus és elektromos világot összekeverni, de legnagyobb megdöbbenésemre én lettem a legnagyobb rajongója az elektro/akusztikus hangzásnak.
mwe3: Úgy tűnik elmerültél az “éteriség”, világában, hogy mindkét album az Ethereal I és most a II címet kapták, sőt van 3 track, amik az “Ethereality”, I, II és III címet kapták. Hogyan viszonyulnak ezek a címek a a zenéhez, különösen az “éteri” és a “valóság” szókapcsolathoz? Mit tudsz mondani a három “Ethereality” track-ről? Kapcsolódnak egymáshoz valamilyen módon, vagy különböznek?
Kevin Kastning: Az Ethereal sorozat koncepciója Sándor elektromos gitár játékán és hangzásán alapul. Az Ethereal cím arra is utal, hogy ez egy elektromos album, ahol Sándor elektromos gitárokon játszik és nem a szokásos akusztikus hangzással. Az Ethereality című darabok egy sorozatot képeznek az albumon, bár van közöttük kapcsolódás mégis inkább úgy tekintendők, mint egy szimfónia különálló tételei. A terminológia nem befolyásolja a zenét, az létezik önmagában is mielőtt még megkapta volna a címét. Mindig a zene jön először. Amint készen van a zene, megpróbálok kifejező, vagy csak hozzá illő címet találni az új darabnak.
Sándor Szabó: A Greydisc kiadványoknál Kevin adja a címeket az albumnak és a daraboknak is. Bár az Ethereal teljesen azonos koncepció alapján készült, mint az én Echolocation sorozatom, egy másik kifejező címet akartunk adni a sorozatnak. A zene éteri, a hangzása éteri, a hangulata éteri, így nem is lehetett más a címe, mint Ethereal. Ez egy hosszú távú program, mivel a lehetőségek végtelenek és már most elegendő ötletünk van, hogy mindinkább kiterjesszük a jövőbe. Mostanra az Ethereal több, mint egyszerű album cím: egy átfogó zene és hangalkotási koncepció, zene és sound-design egyben.
Balázs Major: Amikor Kevin felkért, hogy vegyek részt a következő Ethereal albumon, még nem tudtam, hogy miként tudnék hozzáadni valamit ehhez a különleges projecthez. Persze voltak referenciáim a kiinduláshoz, mint az Ethereal I, vagy az Echolocation sorozat, amin én is játszottam. Sándor noszogatott, hogy szedjem össze a bátorságomat és szólaljak meg és játsszak úgy, ahogy nem szokványos. Az Ethereal I emlékeztetheti a hallgatót néhány ambient zenére, ahol a dob egyébként is el van hanyagolva, vagy csak éppen észlelhető a háttérben. Végül a saját koncepcióm elkezdett a fejemben körvonalazódni: adott két olyan gitáros, akik mintha két külön galaxisból érkeztek volna és ez volt a vezérfonal. Nekem is ilyenné kellett válnom valamelyest, hogy zeneileg egyenrangú legyek velük. Amikor végül meghallottam a kész kompozíciókat teljesen elámultam az eredményen, zeneileg és hangzásilag is.
mwe3: A “Portals I” és “Portals II” track-ek ugyancsak elég érdekesek. Van bennük egy lineárisan mozgó zenei folyamat, ami megkülönbözteti őket a többi darabtól és valóban nagyszerű hangulatokat keltenek. Mit tudnál hozzáfűzni ezekhez?
Kevin Kastning: Balázs egzotikus ütőhangszereken játszik a Portal I-en majd teljes dobkészletre vált a Portal II-őn. Azt hiszem Sándor hajtja előre és biztosítja az általad említett lineáritást. Balázs sok energiát és mozgást hoz mindkét darabba.
Balász Major: Ezekben a darabokban olyan dolgokat igyekeztem felhozni, ami Sándort és Kevint is inspirálja, ami így több teret ad nekik a kompozíciós technikájuk kifejtésére.
mwe3: A gitárokról szólva Kevin 17-húros Hybrid Extended Classical gitárja ezúttal nem szerepelt még az albumon? Hogy érzed, a 17-húros Hybrid Extended Classical gitár további változást jelenthet a hangzásodban a jövőben?
Kevin Kastning: A 17-húros gitárom minden más hangszeremtől különbözik. Dupla húrozású hangszer, de az egyik húr fém, a másik mellette nylon húr. Ezért is nevezem “hybrid” hangszernek. Ez a hangszer két különféle gitár hangját egyesíti magában. Tudomásom szerint ilyet még nem készítettek. Ennek az új gitárnak a hangja nem illeszkedett az Ethereal II felvételi koncepciójába, de már látom a helyét a jövőbeni Ethereal sorozatban. Eddig egyedül a 17/66 című szóló albumomon szerepel. Készült egy felvétel Mark Wingfielddel ez év Augusztusában, ahol ez a gitár szerepelt. Szintén ezt használtam a rádiós koncerten is New York cityben ugyan csak Augusztusban a WNYC és a WFMU rádióknál. Az elkövetkezendő szóló albumaimon komoly szerepet szánok a 17-húros hybrid gitáromnak, ami valóban egy fantasztikus új hangzású hangszer.
mwe3: Hogyan tudnátok összehasonlítani az Ethereal II és a legutóbbi duó albumotokat, a Kismaros -t Kevin és Balázs? Beszéltél egy kvartett albumról is ahol a triótok kiegészül még egy elektromos gitáros Heidrich Roland személyével. Ennek a felvételnek a kiadása is tervben van?
Kevin Kastning: Az 2018-as tavaszi európai turné után pár napot hangfelvétellel töltöttünk és felvettünk pár új trió darabot, valamint kvartett darabokat is Heidrich Rolanddal kiegészülve. Nagyon valószínű, hogy ezek a felvételek mind meg fognak jelenni az elkövetkező időszakban. Nem vagyok benne biztos, hogy össze tudnám közvetlenül hasonlítani a Kismaros albumot bármi mással. A Kismaros több oknál fogva is saját kategóriát képvisel.
Sándor Szabó: A Kismaros album egy élő stúdió felvétel során született. Nem volt semmiféle utólagos rájátszás, editálás. Olyan lett amilyennek ott és akkor megszületett. Teljesen természetes hangfelvétel, semmilyen elektronikus effektet nem használtunk. Ha hallasz bármiféle hasonlóságot, akkor az a zenének az éteri minőségéből jön. Ez azt jelenti, hogy a zene önmagában is éteri hangzású lehet a saját hangzása által, de ugyanakkor a muzsikusok személyiségén átszűrődő hangulatok és érzelmek is ezt az érzetet kelthetik. Igen, kvartett felvételeket is készítettünk, ahol kiegészültünk a kitűnő magyar gitárossal Heidrich Rolanddal. Ez egy különösen érdekes felvétel, bár még van rajta munkánk, de amennyire tudom, van szándék a kiadására.
Balázs Major: Én is remélem, hogy a trió és kvartett felvételek kijönnek CDn a jövőben. A kvartett felvételt elegáns minimalizmusa teszi nagyon érdekessé. A Kismaros és az Ethereal II nagyon különböző zenék és felvételek, nem hasonlítanám őket össze.
mwe3: Úgy tűnik mostanra a Greydisc a legjobb úton van, hogy a tagja legyen a modern 21. századi újító szellemű, kortárs avant-garde hangszeres zenéket ápoló kiadói dinasztiának. Hogyan látod a kiadó fejlődését eddig és remélhetőleg még hosszú idő áll előtted? Hogyan látod a kiadó jövőjét és látsz további lehetséges művészi irányokat a jövőbeni fejlődéshez?
Kevin Kastning: Köszönöm, hogy ezt mondod. Egy irány, amit én is látok, hogy minden évben több albumot ad ki a Greydisc CDn és digitális letölthető formátumban egyaránt. Ami a jövő művészi irányát illeti, arról nem tudok mit mondani. Például 3 évvel ezelőtt nem is gondoltam volna, hogy valaha is lesz Ethereal sorozat. Valójában az Sándor koncepciója. A művészi irányok változnak, növekednek és fejlődnek és gyakran kiszámíthatatlanul, vagy legalábbis így remélem. Sosem akartam egyetlen művészi irányvonalba beleragadni.
Sándor Szabó: Nem sok új kiadó tud felmutatni oly gazdag, művészileg értékes és magas színvonalú kiadványokat, mint amit a Greydisc Records produkált az elmúlt 10 évben. A Greydisc egy speciális irányba halad, amit nehéz lenne egyszerű szavakkal leírni. Ez a kis független kiadó nem követ trendeket. A külvilág zenei folyamataitól függetlenül teremt művészi értéket. Mint művész nagyon büszke vagyok, hogy a Greydiscnek lehetek részben partnere és muzsikusa. Bár még fiatal ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy egy új műfajt teremtett, de azt már elmondhatjuk, hogy új hangzást már teremtett. Hiszek benne, hogy néhány éven belül egy jelentős kiadója lesz az újító szellemű kreatív hangszeres muzsikának.