A 16 húros gitár művészete I.
2025.01.30.The Art Of The 16 String Guitar I
Szabó Sándor – 16 húros gitár, SZS01 CD
Flór Gábor ismertetője
A gitár nagyon sokféleképpen „felhasználható” hangszer. Bármilyen zenében, bármilyen funkcióra alkalmas: kíséretre, szólóra, erőszakos harsogásra, vagy a háttérben éppen csak, hogy jelzésszerű jelenlétre, és ez még csak az akusztikus gitár. Felépítése megengedi a legextrémebb átalakításokat, a szokásostól eltérő átépítéseket, jellegét nem veszti el, csak átlényegül. A gitárosok pedig kísérletező művészek. Nem véletlen, hogy az elektromos gitárnak mára annyiféle formája, típusa, stílusa van, az elektromos effektek által felkínált lehetőségek pedig a végtelenbe tágították a hangzás lehetőségeit. Ettől persze az akusztikus hangszerek szerelmesei sem maradhatnak le, csak ők nem az elektronikában keresik a bővítés lehetőségeit, hanem a hangszer formáját, felépítését, húrjainak számát variálják sokféle módon.
Sokhúros gitárok mindig voltak, a legismertebb talán a tizenkét húros, ami leginkább kísérőgitár, de népszerűek voltak a lantgitárok és hasonló hangszerek, néha két nyakkal, vagy zengőhúrokkal. A fingerstyle gitárosok mindig is szívesen tágítgatták a lehetőségeiket, ők persze nem kíséret szempontjából, vagy a minél tömörebb hangzás érdekében tekergettek több húrt gitárjaikra. Számukra a több húr a variációk lehetőségének bővülését, a polifonikus gitározás távlatainak kiterjesztését, új harmóniák létrejöttét tették lehetővé.
A „sokhúrú” gitárok talán egyik legkülönlegesebb darabja a 16 húros hangszer. Ennek a gitártípusnak nem csak egy fajtája van, Szabó Sándor maga is háromfélét használ, mindegyik rendelésre készült, ilyen gitárokat nem találunk hangszerboltokban. Nem véletlenül, hiszen nem sokan vannak, akik vállalkoznak a bonyolult hangszerek kezelésére, tömeggyártásra esély sincs. Meg persze nem is olyan egyszerű egy ilyen hangszert építeni, mint egy „normális” gitárt, hiszen a 16 húr akkora erőt fejt ki, hogy a szimpla gitártest összeroppanna alatta. Szabó Sándor gitárjait is kiváló külföldi és magyar hangszerészek (Steve Klein, Romanek Tihamér, Richard Schneider, Turcsák Tibor) együttműködve készítették.
A 16 húr hangolására nincs bevett standard, mint a hathúros hangszereknél. Szabó is különböző hangolásokat és húrozásokat használ, ezzel teljesen újszerű gitárhangzásokat kísérletezve ki. Nagy szerepe van ezekben a kísérletekben, hogy a művész Bartók Béla harmóniarendszerét akarta kiterjeszteni a gitárra, és fölfedezett különböző hangolási módokat, amelyekkel a legközelebb juthatott a bartóki hangrendszerekhez, sőt, néhány ponton tovább is gondolta azt. Hangolási és húrozási variációit is ennek az elvnek rendelte alá.
A 16 húros gitár művészete I., mint címében a szám is utal rá, egy sorozat első része, melyben Szabó Sándor azokat a szerzeményeit gyűjti össze, melyeket erre a hangszertípusra komponált. A 18 szerzeményt tartalmazó lemez, annak ellenére, hogy játékos, kedves címeket is tartalmaz (olyanokat például, mint Tücsi The Poodle), mégsem egy könnyű, vidám háttérzene. Persze, aki ismeri Szabó munkásságát, nem is számít ilyesmire, így nem éri meglepetés. A hangszer adottságaiból, a már említett különleges hangolási módokból adódó harmóniavilág, a különös dallamok, ritmusok folyamatos figyelemre késztetik az embert, és ez bizony mintegy 70 percen keresztül nem egyszerű dolog.
A hangszer bonyolultsága ellenére (vagy talán éppen azért, mert nagyon bonyolult, és emiatt a lehető legtisztább, legegyszerűbb megoldásokra kell törekedni a játszhatóság érdekében) a hangzásban van valami ősi egyszerűség, valami erő, ami lenyűgöz, de nem árt, ha valaki legalább gyakorlott kortárszene-hallgató, mert az egyszerűség súlyos harmóniákkal, bonyolult ritmikákkal és dallamvilággal társul. Persze, ha nem gyakorlott, vagy nem kortárszene-hallgató, az sem baj. Mint minden jó zenének, ennek is rétegei vannak: hallgathatjuk elemzően, kutatva, vagy csak egyszerűen befogadva a néhol nyugodtan egyszerű, máshol felkavaróan bonyolult harmóniákat és dallamokat, vagy akár össze is „keverhetjük” a kettőt. Egy nyugodt, csendes szoba, és egy jó lejátszóberendezés persze nem árt hozzá.
Henk te Veldhuis ismertetője, Bridge Guitar Reviews
Szabó Sándor, magyar gitáros, nemrég jelentette meg tizenkilencedik szólóalbumát, The Art of the 16 String Guitar I címmel.
Ezen a CD-n több 16 húros gitárt mutat be, amelyek különféle nyitott hangolásokban szólalnak meg – néhány közülük eddig még soha nem volt használatban. A zene kísérletező jellegű, és néhány darabot zenésztársainak, például Peter Fingernek, Tim Sparksnak, Claus Boesser Ferrarinak és Veronique Gillett-nek ajánlott.
A CD-n 18 szám található, amelyek teljes mértékben feltárják a Romanek Tihamér, Turczák Tibor és Steve Klein által épített 16 húros gitárok lehetőségeit. A gitárok hangzása valahol egy nagy lant és egy csembaló között helyezkedik el, keleti hangulatot idézve. Ezek a hangszerek nagyon tiszta, éles hangzással rendelkeznek.
A 18 kompozíció többsége zenei utazásként bontakozik ki, változatos hangzásbeli kalandokkal. Az Istria című darab emlékeztet leginkább egy hagyományos 6 húros gitárra. A legtöbb darab misztikus érzéseket tükröz, melankolikus alappal, és valóban izgalmas, zenei kalandokat kínál.
Szabó Sándor valóban egy olyan gitáros, aki új dimenziókat szeret felfedezni a zenében. Hallgasd meg őt!