Aki a csenddel táncol…
2025.01.30.Német újságokból lefordított cikkek
Megkérdeztük… Szabó Sándor
/Egy magyarra fordított interjú a német Acoustic Guitar Magazinból, készítette Andreas Schulz./
„Ez a zenész minden hangot, minden zajt megvizsgál, amit csak kicsal hangszeréből, valóban érdemes-e arra, hogy megtörje a csendet. Bizarr hangzásvilág, testes, mégis törékeny; földhöz ragadt, ugyanakkor éteri. Képek keletkeznek, intenzív hangulatok – méltóságteljesek, mint a természeti események, olykor tapogatózó, kutakodó, önmagának kérdést feltevő, mégis annyira kézenfekvő, mint a dolgok esése a földközéppont felé. Ő az, aki a csenddel táncol.”
No jó, ennyit az asszociációs játékokból – ezek természetesen nagyon szubjektívek. Természetesen Szabó zenéje nem természetfeletti. Persze lehet elemezni játékát és több-kevesebb ismert paraméter alapján rendszerezni. Azokat, akiket egyszer megérint, korántsem varázsolja el. Szabó belekezd igézetébe, és az ember örömmel belesétál a csapdájába. Itt egy ‘határátkelő’ munkálkodik, egy kíváncsi vándor, aki hidakat épít kelet és nyugat között, idegen és szokványos közt; kompozíciói pedig az európai zenei tradíció és a keleti egzotikum közötti könnyed dialógust ápolják.
Sándor, honnan meríted az inspirációt a zenédhez?
A mi világunk materiális, látható dolgokból és spirituális dolgokból áll. A zene ehhez az univerzumhoz tartozik, a spirituális világból jön. Mikor improvizálok, az nemcsak bizonyos begyakorlott mozdulatok előhívása, hanem egy más tudati állapot. Az én inspirációm érzelmekből és hagyományból táplálkozik. Magyarországról származom, és fejlődésem során sokféle hatásnak voltam kitéve. Nyugati zene: rock és jazz, modern európai kortárs zene és természetesen a keleti világ zenei kultúrái: észak-indiai klasszikus zene, valamint némi arab zene. No, és persze – talán a legfontosabb – a magyar népzene, melyet gyermekkoromtól fogva hallok. Ezeket a forrásokat használom, így az én zeném egy állandóan áradó folyamat.
Mely konkrét aspektusokat ragadod meg a magyar folklórból?
Gyermekként sok népdalt tanultam az iskolában, felnőttként komolyan tanulmányoztam Kodály népdalgyűjteményeit. Elemeztem a szerkezetüket, és megpróbáltam a dallamok alá modern harmóniákat tenni.
Hogyan keletkeznek a kompozícióid, milyen a kapcsolat a leírt és improvizált részek között?
Ez változó. Vannak darabok, amik alaposabban meg vannak komponálva, talán tíz százalék improvizációval, míg más darabokhoz csak egy egyszerű keret vagy egy ritmikai ötlet van, és ezek folyton változnak. A mai koncerten a spontán játék volt túlsúlyban. Én másként improvizálok, mint egy tipikus jazz-játékos, aki a téma akkordjai fölé játszik; én több szabadságot engedek meg magamnak. Megpróbálok esztétikai kategóriákban gondolkodni, így formálok, mint egy szobrász. Kezdetben ott áll a bázis, a durva keret, ami aztán egyre finomabb lesz. Sok ember elfelejtette hallgatni a zenét, mára ez átalakult egyfajta ‘zajfogyasztássá’. Ez pedig veszélyes tendencia. Szerencsére azért vannak még emberek, akik nemcsak egy mellékes helyet határoznak meg az életükben a zene számára.
Ami nekem a zenéd meghallgatásakor spontán feltűnt, az a szünetekkel és terekkel való bánásmód, valamint az áthangok gyakori használata.
Szeretem az áthangokat, gyakran használom őket, mert gazdagabbá teszik a hangzást és nagyszerű ritmikai lehetőségeket kínálnak. Zenémben gyakran használok olyan dallamokat, amik indiai és arab hangzást idéznek, vagy olyan hangsorokból építkező dallamokat, amiket Bartók fejlesztett ki. A célom egyfajta totális zene, ami itt azt jelenti, hogy a csend és a hangok egyenértékűek. A dinamikával és a csenddel való játék számomra nagyon fontos. A tonalitás és atonalitás szintén egyenértékűek. Szeretek folyton a tonális és atonális világ határain lebegni.
Néhány dolog Leo Brouwerre emlékeztetett, aki egyidőben nagyon absztrakt módon és mégis melodikusan komponál.
Ismerem és sokra értékelem őt. Sok klasszikus gitáros nem kedveli, és kicsit tudálékosnak tartják. A kompozícióit szándékosan nem tanulmányoztam, legalábbis hangszeren nem. Képzelőtehetsége csodálatra méltó. Partitúrái közül sok megvan, de csak papíron tanulmányozom, illetve felvételről hallgatom őket. Ő Kubából, egy egészen más kultúrából és tradícióból származik. Én másmilyen személyiség vagyok… és szeretnék ragaszkodni saját gyökereimhez.
Beszélj nekünk a hangszeredről!
A gitár, amit erre a turnéra magammal hoztam, egy 16 húros gitár. 8 pár fémhúrja van, amiből a 3 magas ugyanarra a hangra van hangolva, a többi oktávpárhuzamban szól. A közönséges 12 húros gitárhoz képest 2 pár kontrabasszus húrt tartalmaz még, melyeket mindig másként hangolok. A ma esti hangolás A-C-E-A-D-g-h-e volt. Koncertjeimen általában 4 gitárt használok: egy nyolc- és egy hathúros klasszikus gitárt, egy nyolchúros bundnélküli gitárt, és valamelyik 16 húros gitáromat, mind más-más hangolásban. A nyolchúros klasszikus gitáron egy úgynevezett magas hangolást használok, ami lentről felfelé így néz ki: A-D-G-C-F-b-d-g. Ez úgy szól, mint egy normál gitár kapóval a III. fekvésben. Ehhez másféle húrkombinációt kell alkalmaznom. A bundnélküli gitárnak az indiai sarodhoz nagyon hasonló hangolása van, de én végig tiszta kvintekben hangolom a húrokat: C-G-C-G-C-c-g-c. Ez a hangolás nagyon logikus, de megvan a hátránya, hogy egy tonális centrum felé kényszerít. Ugyanakkor kedvelem a lehetőségeket, amikor tisztán modális darabokat játszom. Ez ideális hangszer ehhez.
Mi késztetett arra, hogy ilyen hangszereket használj?
Magyarországon lakom, Közép-Európában. Ez olyan része a világnak, ahol többféle kultúra találkozik. A magyarok igen érzékeny emberek. Átvészeltük a kommunizmust, most a kapitalizmusnak vagyunk kitéve – és csak egy hetünk volt az átállásra. Az eredetünk valahol a Himalájánál, távolkeleten van. Sok mai hatás, mint akárhol máshol a világon, Amerikából jön. Itt mindent megtalálhatsz. Mindez ösztönöz és befolyásol, ezért egy bizonyos ponton szükségem lett különleges hangszerekre, hogy mindezeket a hatásokat kifejezhessem egy megfelelő hangszeren.
Az ötletek a hangszerekhez tőled származnak?
Részben. Ennek a tizenhathúrosnak érdekes története van. 14 éve játszom 16 húros gitáron. Pár éve a Frankfurti vásáron összefutottam Steve Klein amerikai gitárkészítővel. Mutatott nekem egy hatalmas, de hihetetlenül könnyű gitárt. Fantasztikus, magával ragadó hangja volt, de nekem elérhetetlenül drága. Hamar beletörődtem, hogy ilyen gitárom nekem sosem lesz. Segítséget kértem tőle egy meglévő 16 húros gitár átalakítására. Steve nagyon barátságos volt, és talán a zenémet is szerette. Felajánlotta, hogy küld rajzokat, terveket a 16 húros gitárhoz, hogy egy gitárkészítő tudjon belőle dolgozni. Egyszer aztán megérkeztek a tervek és fotók az apróbb részletekről, majd Romanek Tihamér barátom, a legjobb magyar gitárkészítő, vállalta az elkészítést. Az átalakítástól óvakodott, így gyakorlatilag először egy Klein-konstrukciót épített nekem 16 húrral.” (A fordító megjegyzése: azóta elkészült az átalakított 16 húros is Klein-rendszerben.)
Több mint egy évig keresgettük a megfelelő anyagokat. A tető német fenyőből, a káva és a hát jávorból készültek. Ez egy elég klasszikus kombináció. A konstrukció nagyon igényes, a hangszernek különlegesen stabilnak kellett lennie, hogy viselje a 16 fémhúr feszítőerejét. Ugyanakkor érzékenynek és könnyűnek kellett lennie a kiegyenlített hangzás biztosítása érdekében. A gitár Kasha-rendszerű. Michael Kasha egy amerikai tudós, aki kidolgozta ezt a gitármerevítési módot. Számos híres gitárkészítőt tanított és befolyással volt rájuk. Steve is közéjük tartozik. Kifejlesztett egy, a tető merevítésére szolgáló teljesen újszerű megoldást, ami nagymértékben javítja a hangzást. Az én gitárjaim csaknem mind Kasha-rendszerűek. Sok előnyük van: a magas hangok világosabbak és határozottabban indulnak, a hang kitartása összehasonlíthatatlanul jobb. Ez a gitárhang egy új dimenziója, nem egy tipikus amerikai hangzás. Az én különleges elképzeléseimhez éppen ez felel meg.
Hallani játékodban hasonlóságot Ralph Towner és Egbert Gismonti zenéjéhez.
Tagadhatatlanul hatással voltak rám egy ideig, és nagyon szeretem őket. Körülbelül 15 éve még pengetővel játszottam, John McLaughlin vagy Pat Metheny stílusában. Ugyanakkor szerettem volna polifónikusabban gitározni. Ekkor klasszikus gitárra váltottam, amin kezdetben is tanultam. Ebben az új akusztikus gitárzenében Towner nagy úttörőnek számít. Ő volt az első, aki igazán mély és modern kompozíciókat játszott 12 húros gitáron, mint szólóhangszeren. Előtte csak népzenei és kísérő funkcióban volt ismert és használt ez a hangszer. Ezen felbátorodva én is kísérleteztem ezzel, végül a kibővített lehetőségekkel kecsegtető 16 húros gitárnál lyukadtam ki.
Megismertem Towndert és Gismontit – csodálatos művészek és emberek, de nem imitálom őket. Mindkettőjüknek gazdag tradícióik vannak, játsszák a saját zenéjüket, én pedig a sajátomat, a közép-kelet-európai gyökereimet követem. Sajnos látok egy komoly problémát a fiatal zenészgenerációnál: sok-sok tehetség tűnik fel, de csak ritkán van bátorságuk saját magukat vállalni és saját zenéjüket játszani. Több időt kellene eltölteniük saját maguk vizsgálatával, felfedezésével. Mindegyikük ugyanazokat a médiákat használja tanulásra: CD-k, videók, tankönyvek stb., ahelyett, hogy igazán mélyen magukba néznének és ott fedeznék fel kincseiket.
Hogy művészként továbbléphessen az ember és igazán mélyre ásson, le kell szokni az utánzásról.
Vannak meghatározott gyakorlási módszereid?
Kétféleképpen gyakorolok. Egyrészt mentálisan, hangszer nélkül, másrészt a hangszeren, amikor az előzőeket megpróbálom átvinni a hangszerre. Persze vannak ujjgyakorlatok, kísérletek harmóniákkal. Szeretem a gitárt, egy csodálatos hangszer.
Megpróbálom továbbfejleszteni a gitárszerű dolgokat, azokat, amiket más hangszeren nem lehet eljátszani. Keresgélek, kutatok új hangolások között, amik mindig mást és mást nyújtanak. A gitár nagyon nyitott hangszer. Szólhat ezerféleképpen. Én szeretnék a magam módján valamit hozzátenni az akusztikus gitárzene fejlődéséhez.
Dolgozol együtt más zenészekkel is?
Van néhány duó projektem, például Nikolay Ivanov bolgár zongoristával és a magyar hegedűssel, Lantos Zoltánnal, aki szintén gyakran turnézik Németországban. Sajnos kedvenc együttesem, a SzaMaBa Trió, évekkel ezelőtt feloszlott. Tíz évig dolgoztunk egy különleges hangzáson és az együttjáték, az improvizálás sajátos módszerén. Azután a továbbjutás érdekében Budapest közelébe kellett költöznöm, és a nagy távolság miatt nem tudtuk fenntartani az együttest.
Az elmúlt három évben saját szólóanyagaimon dolgoztam, és két önálló CD meg is jelent az Acoustic Music Records-nál.
Még egy megjegyzés a magyarországi adottságokhoz: ott az én munkámat alig veszik tudomásul. Több mint tíz CD-t vettem fel – ezek Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban vannak elérhetők – de nem Magyarországon. A három SzaMaBa-album saját kiadás volt. Budapesten évente két-három koncertet adok, de a legtöbb koncertem külföldön van. Mégis Magyarország a hazám, nem tudnék máshol élni.”
Vannak konkrét terveid a jövőre vonatkozóan?
Dolgozom most egy másfajta gitárzenén, egyfajta kísérleti elektromos gitárzenén, tele egészen őrült effektekkel. Emellett a dán TC Electronic cégnek dolgozom mint külső szoftverfejlesztő, programokat írok nekik. Időközben sok mindent megtanultam a digitális hangfeldolgozásról, és rengeteg ötletem van a zene és az effektek újfajta használatáról. Első hallásra talán nincs is köze ennek az akusztikus gitáron játszott zenémhez, de indirekt módon mégis sok a közös vonás.
A következő év tavaszán tervezem ennek a zenei kísérletnek a felvételét és egy album kiadását saját kiadásban.” (A fordító megjegyzése: azóta a felvétel elkészült Echolocation I címmel.)
Rövid recenziók az Alexandria és Gaia & Aries német kiadású lemezekről
Gaffa Music Mazin: 1999 április/május
Szabó Sándor: Gaia & Aries
Távolság. Tér. Felület. Zene, mely többnyire inkább érzés és hangulat, mint dallam és ritmus. Szabó Sándor egy gitáros Magyarországról (de még milyen!), akinek fő hangszere a 16 húros fémhúros akusztikus gitár. Ezenkívül más furcsa gitárok is láthatók, hallhatók koncertjein és persze az albumain, mint a 8 húros bundnélküli és 8 húros klasszikus gitárok. A zene, amelyet a Gaia & Aries albumon mutat be, annak hasonlósága nehezen fogalmazható meg a hagyományos szókincsben. Kifejezésében egyfajta szinte már orientális harmóniát teremt, kamarazenei pontossággal kombinálva, mindamellett minimalisztikus takarékossággal. Fő célja az atmoszféra megteremtése. Zene, mely kevésbé a hallásra, inkább az érzékelésre támaszkodik. Akusztikus minimálzene. Transz. Távolság. Felület. Tér. /Hannes Höttl/
Musikblatt 1997 ősz
Szabó Sándor: Alexandria
Citerák sokfélék vannak, és a használatos nyitott hangolásokra való tekintettel is kár, hogy sem a CD borító, sem a sajtócédula nem ad ezekre vonatkozóan részletes információkat. A többek között is távolkeletiesen ihletett darabok részben pontosan szerkesztve, részben improvizálva a klasszikus dolgokhoz szokott hallgatónak kicsit idegenül hangozhatnak. Aki azonban meghallgatja az Olshanski-gitárokat vagy az Átváltozást Il-Ryun Chung-tól, és tud is velük mit kezdeni, akkor itt minden a helyére fog kerülni. Egy valamit semmiképpen sem engedhetünk el a fülünk mellett: azt, hogy Szabó virtuozitása egyszerűen rendkívüli.. /W. Ulrich/
Wiesbadener Tagblatt – 1997 szeptember
Szabó Sándor: Alexandria
Aki ettől a gitárostól pusztán melankolikus hangzást vár, az csalódott lesz. Ez a magyar muzsikus sokkal többet épít be improvizatív játékába az arab és távol-keleti hangzásképekből. Alig meglepő, hogy mindehhez a hagyományos gitár már nem is elég neki. Szabó nem kevesebb, mint 16 húrt használ ehhez. Saját hazájában együttese által már régóta megbecsült és elismert, mint nagy improvizátor és az elbűvölő ethno-világok feltárója. A játéka, amely egyetlen skatulyába sem szorítható bele, méltósággal ruházza fel e vonulatot. Úgy tűnik, már rég uralja azt, ami eddig törvényen kívülinek számított, nevezetesen a játék és a zenei gondolatok feletti uralmat. Könnyedén rajzol hosszú íveket vibráló hangzásokkal, intenzív hangulati képeket festve olyan kifinomultsággal és mélységgel, hogy ezek a dialógusok valódi nagy párbeszédekké lesznek kultúrák között. Összefoglalva: Szabó Sándor egy olyan felfedezés, akinek a jelentőségét nem lehet eléggé méltányolni. /Wolfgang Blum/
Rheinpfalz und Wochenblatt – 1997 június
Szabó Sándor: Alexandria
Amilyen szokatlanok Szabó Sándor által alkalmazott 6, 8, sőt 16 húros akusztikus gitárok, annyira szerteágazóak azok a zenei hatások, melyek zenéjét formálják. Mindezek újra és újra megnyilvánulnak az Alexandria című albumán. Az Alexandria egy zenei felfedezőút a Távol-Kelettől a Közel-Keleten át egészen magyar hazájáig – egy utazás egy igen tájékozott idegenvezetővel. / Christian Havelr/
Vintage Guitar News – 1999 március-április
Szabó Sándor: Gaia & Aries
Szabó Sándor egy tehetséges vándor a keleti és nyugati zenei tradíciók között. Kompozíciói összekötik a keletet a nyugattal, mint a híres híd a Boszporusz fölött. Még ha kissé könnyelműen szólva is: idegen és mégis megszokott, ami Szabónak gyakorlatilag mindössze egy húrugrásnyi távolságra van. Zenéjében ezek a világok elbűvölően egymásra találnak, melynek hatásából az ember nehezen tudja kivonni magát. Mindemellett ez a magyar ahhoz is ért – amit csak kevesen tudnak –, hogy kimérten, kevés hanggal formáljon univerzumot a hallgatóban.
Szabó gyakran csaknem minimalista intonációja hallgatóságának teljes figyelmét igényli, és egyidőben meg is jutalmazza azzal a szellemi intenzitással, amit vele együtt oly régóta keresünk. Nem jelentéktelen részt játszanak ebben a minden másodpercben izgalmas megnyilatkozásnak Szabó Sándor szokatlan hangszerei, melyek a szabványos 6 húros gitár mellett 8, sőt 16 húros változatokat is alkalmaznak. Egy igazi, ritkán hallható csemegét is felfedezhetünk a lemezén: a 8 húros bundnélküli gitárt. Ennek a vonzó hangzásnak a létrehozása a legmagasabb szintű technikai felkészültséget igényli játékosától.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy Szabó Sándornál találkozik a különös hangszerek általi provokáció zenéjének döbbenetes szuverenitásával. Aki a szokatlant keresi, szenvedélyéhez zenei felfedezőútra indul, és közben szeretné megtapasztalni az új gitárok által elérhető zenei határokat, nem hagyhatja hidegen a Gaia & Aries. /Rough Trade/
Das Heft – 1998 január
Szabó Sándor: Alexandria
Aki Szabó Sándort, ezt a magyar gitárost először hallja, azt gondolhatja, hogy minden percben teljesen újra felfedezi a gitárt. Elbűvölve fogja megállapítani, hogy Szabó Sándor nemcsak hogy mint egy apró ablakon át enged betekintést idegen hangzásvilágokba és kultúrákba, hanem hallgatóját gyengéden, de még inkább meggyőzően a maga saját zenei makrokozmoszába vonja. Ott bizony valóban sok a felfedeznivaló.
Közel- és Távol-keleti inspiráció, visszaemlékezés saját magyar népzenei hagyományokra, klasszikus formai gondolkodás, amelyben sok tér jut a gondolatok, ötletek szabad folyása, az improvizáció számára. És nemcsak zenei nyelve szokatlan: ez a magyar gitáros az Alexandriában a hagyományos gitár mellett némely darabokban 8 és 16 húros gitárokat is megszólaltat, gyakran különleges keleti hangzásokat idézve.
Szabónak sikerült zenéjében egy ritka mutatvány: hallgatóit elámítja, mint egy csábító, akit minden hallgató a különleges iránti könnyű vonzalommal és felfokozott kíváncsisággal fog követni. /Das Heft/
Concerto – 1997 október/november
Szabó Sándor: Alexandria
Hogy az Alexandria hallgatásakor valami különleges éri az embert, az már a CD bemutató soraiból is észrevehető. Íme egy kis kivonat belőle: 16 húros akusztikus gitár, 8 húros klasszikus gitár, 8 húros bund nélküli gitár, stb.
A CD-n azonban nem a hangszerek jelentik az egyedüli furcsaságot. Nagyon sok a keletiség, nem csupán felszínesen, ahogyan azt manapság gyakran hallani, hanem természetes építőelemként. Mindezekkel együtt virtuóz improvizációk teszik az Alexandriá-t egy különleges zenei élménnyé.
A játék megigéző, mégis a már majdnem hipnotikus intenzitása, ezek harmónikus és melodikus következményei messze távol esnek a steril, szépítő hangzástól és művészkedő megoldásoktól. Szabó esélyei, hogy zenéjét az osztrák kereskedelmi rádió adóján valaha is lejátsszák, a nullával egyenlőek, de aki el akar szakadni a hétköznapi hallgatási szokásoktól, az menthetetlenül be lesz vonva az ő elbűvölő hangzásvilágába. /Klee/
Folksblatt – 1997 március
Szabó Sándor: Alexandria
Egészen messzire merészkedik a magyar Szabó Sándor – különféle 6, 8 és 16 húros gitárokon, valamint egy különleges bund nélküli gitáron –, aki az atmoszferikus improvizáció kozmoszában terjeszkedik. Az ő játékát gitáros tradíciók, keleti húros hangszerek (indiai sarod, arab lant), valamint különféle kultúrák inspirálják hallhatóan, melybe beágyazódik a magyar népzene erős befolyása is.
Összességében egy olyan kifejezésmódban jelenik meg mindez, ami engem néha Ralph Townerre is emlékeztet, csakúgy, mint a hatvanas évek úttörőire, például Sandy Bullra. Egész darabokat improvizál egzotikus dallamokkal, gazdag díszítéssel, érdekes harmóniavilággal. Zenéjének inspirációja, világossága, tisztasága, feszültsége és varázsa van. /Steffen Basho Junghans/
Akustik Gitarre – 1997/4
Feltehetően ilyen gitárost még nem hallhattunk, még ha néhány nagy jazzjátékos már évtizedek óta merít Dél-Amerika vagy Észak-Afrika zenei kultúráiból. Amit a magyar „multihúrszakértő” Szabó Sándor 6, 8 és 16 húron varázsol, talán a mi akusztikus gitárinflációs időnkben a kultúrák közötti legeslegmerészebb dialógusok közül is a legsikerültebb.
A kompozíciók nem mindegyike szól kifejezetten a gitárbarátoknak, de erre talán a CD címe és a művek címei, mint Atman, Rain Dance, Millenia is világosan utal.
Szabó ugyan néhol kisegíti magát az ‘overdub’-bal, de ezek nem irányítják el figyelmét a céltól. Részben megtervezett munkái egyértelműen arra utalnak, ami azt az impozáns hídépítőt hajtja: a Közel- és Közép-Kelet (Egyiptom és India zenéje), tehát a mikrotonikus hangok zenéje, homofónia, bonyolult hipnotikus metrumok és ritmusok. Ehhez képest a Magyar Jazzkutatási Társaság Elnöke túlságosan tartózkodó bemutatást írt az album borítójába. /Alexander Schmitz/
(Szabó Sándor megjegyzése az „overdub”-hoz: „Az Alexandria felvételén sem vágás, sem utólagos rájátszás nem történt. Minden hang egyszeri feljátszás során került szalagra.”)