Sándor Szabó

Elõadómûvész, zeneszerzõ, zenekutató

Untitled Document

2006. m�jus 7.
A38 Haj�
V. Nemzetk�zi Akusztikusgit�r Fesztiv�l

Imm�r �t�dik alkalommal rendezt�k meg az Akusztikusgit�r Fesztiv�lt. Szab� S�ndor t�retlen kitart�ssal v�g bele �vrol �vre a szervez�s�be, ami nem kis feladat, hiszen utaz� fesztiv�lr�l van sz�, azaz az eg�sz programot az orsz�g t�bb helysz�n�n is megn�zhetik az �rdeklodok. Valamint az igaz�n elvetem�ltek t�bbsz�r is, mert ugyan �n minden �vben csak egy alkalmat l�togatok meg, akusztikus git�ros bar�taim k�r�ben t�bb olyan rajong�ja is akad a mufajnak, aki legal�bb k�t-h�rom koncertet meghallgat (sot, egyik ismeros�m az egyik fesztiv�lt egy h�j�n v�gigk�vette). Ugyanis nincs k�t egyforma koncert, �s k�l�n �rdekess�g az is, ha ugyanaz a musor v�ltozik - de ha ugyanazok az eload�k m�g m�s sz�mokat is j�tszanak, az igazi csemege, foleg akusztikusgit�r-koncertekkel oly szeg�nyesen ell�tott haz�nkban.
�s nincs k�t egyforma fesztiv�l sem. Az akusztikus git�r "felhaszn�l�sa" olyan sokr�tu, hogy tal�n nincs m�g egy hangszer, amit ennyif�le st�lusban, m�don, t�pusban haszn�lnak.
Az idei fesztiv�l, k�vetve az elobbiek hagyom�ny�t, egy t�ma k�r� csoportosult, ami r�gt�n ketto. Az egyik, hogy du�k szerepeltek, ennek k�vetkezt�ben tulajdonk�ppen csak h�rom fell�poje volt az est�nek. A m�sik koncepci� volt a latin zene egy m�s aspektus�nak bemutat�sa. A latin zene �ltal�ban a kommersz muzsika kateg�ri�j�ba cs�szik, a legt�bb embernek t�zes szemu macs�k b�g� hangon eloadott dalai, pergo ritmusok, Ricky Martin, meg a Gypsy Kings jut az esz�be. J� esetben Jobim, Gilberto, �s m�s latin jazzszt�rok. Akusztikus git�rban pedig a flamenco �s a latin fingerstyle git�roz�s �r�k�s cs�sz�ra, Baden Powell.
A latin zene mot�vumai beker�ltek a vil�g zen�j�nek v�rkering�s�be. Harm�ni�i, ritmusai szinte mindennaposak a jazzben, popzen�ben, �gy term�szetesen hatottak az akusztikus git�r muv�szeire is. A "m�s aspektus" ebben az esetben azt jelenti, hogy ezen az est�n nem "igazi" latin zen�szeket hallhattunk-l�thattunk (a "leglatinabb" sz�rmaz�s� a venezuelai Freitez volt), �s nem igazi latin muzsik�t. Vagy m�gis. Vagy m�gsem. Temperamentum, dallam- �s ritmusvil�g szempontj�b�l mindenk�ppen, hangulat szempontj�b�l is, azonban a sztenderd latin zene vonulat�t�l viszonylag t�vol.

Szab� S�ndor / Veronique Gillet Duo
Szok�s szerint Szab� S�ndor nyitotta a fesztiv�lt, ezzel kiss� form�t bontva az idei tekintet�ben, hiszen egyed�l j�tszott, �gy nem volt du�. Ezt azonban hamar "korrig�lta": csatlakozott hozz� Veronique Gillet. Mindig �rdekes hallani, hogy egy�tt am�gy nem rendszeresen, vagy egy�ltal�n nem muzsik�l� zen�szek milyen produkci�t keltenek �letre. Az akusztikus git�r igen k�pl�keny hangszer, �s b�rmennyire is eros, kialakult egy�nis�g a muv�sze, m�gis, amikor partnerrel j�tszik, valahogy st�lusa is �tl�nyeg�l. Nem idomul, hanem valahogy �sszeforr a k�t zen�sz j�t�ka. Nagyon k�l�nleges �lm�ny, �s �gy vettem �szre, csak du�kn�l igaz. Ha t�bb git�ros j�tszik egy�tt, ott m�r valahogy elv�sz az intimit�s, �s mindenki marad a saj�t megszokott j�t�km�dj�n�l. K�l�n�sen �rdekes volt, hogy Szab� elosz�r sz�l�ban j�tszott, �s amikor a du� kezdod�tt, m�g erosebb lett a kontraszt. Veronique Gillet st�lusa teljesen m�s, ha csak �gy egym�s mell� �ltek volna, �s mindketten a saj�t zen�j�ket eroltetik, nem sz�letett volna semmi eredeti, tal�n nem is passzolt volna, amit j�tszanak. A k�t muv�sz azonban egym�sra hangol�dva eg�szen �j dolgot hozott l�tre. Nem tudom, j�tszottak-e m�r �gy egy�tt, de hogy r�g�ta ismerik egym�s munk�ss�g�t, az val�sz�nu (fok�nt, hogy mindkettoj�knek van olyan lemeze, amelyiken a m�siknak aj�nlanak egy sz�mot). Persze a du� ebben az esetben legink�bb egy�ttj�t�kot jelentett, egym�s t�m�ira reag�lva, n�ha egyfajta k�rd�s-feleletk�nt.

Fernando Freitez / Veronique Gillet Duo
A k�t muv�sz hossz� �vek �ta dolgozik egy�tt. Ez meg is hallatszott j�t�kukon. Freitez higgadt, nyugodt j�t�ka, kifinomult klasszikus technik�ja, laza virtuozit�sa j�l kapcsol�dok �ssze Gillet kerek j�t�km�dj�val. Darabjaik n�hol ugyan kicsit t�l vannak bonyol�tva, egy-egy r�szt �gy koncertk�r�lm�nyek k�z�tt nehezen tudtam "sz�tbogozni", de muzsik�juk eg�sz�ben hangulatos, �rdekes elegy�t adja a modern klasszikus, a latin, �s modern akusztikus git�rzen�nek.

J�rg Nassler �s Silvio Schneider Duo
A k�t git�ros Drezd�ban tanult klasszikus git�rt, �s jelenlegi du�juk igen n�pszeru Eur�p�ban. Tal�n modern latin zen�nek nevezhetj�k, amit csin�lnak, de ok maguk nem sorolj�k zen�j�ket semmilyen st�lusba. Joggal. Mert b�r az alapok a latin zen�t id�zik f�l, hallhatunk flamenc�t, szamb�t, bossz�t, de ugyanakkor jazz �s rock elemek is sz�p sz�mmal keverednek muzsik�jukban. �rdekes m�don haszn�lj�k az akusztikus git�rt: Nassler egy komplett st�di�f�lszerel�ssel �p�ti k�rbe mag�t, van k�r�l�tte a rack-szekr�nybe csavarozott digit�lis effektektol kezdve a "villanyvonatig" (azok sz�m�ra, akik kev�sb� j�rtasak a rockzenei szakzsargonban: villanyvonatnak nevezik a sorba k�t�tt effektped�lokat) minden, valamint t�bb k�l�nb�zo, rafin�lt m�don mikrofonozott �tohangszer, melyeket hol k�zzel, hol a git�r fej�vel (kicsit belesajdult a lelkem, de h�t arra val� a hangszer, hogy zen�lj�nk vele) sz�laltat meg.
Scneider git�rja is el van l�tva mindenf�le kimenettel, �s nem egy sz�l mikrofonon kereszt�l hallhatjuk a hangj�t, de o nem annyira �l az elektronika lehetos�geivel, tiszt�n virtu�z j�t�ktechnik�ja domin�l. A k�t muzsikus t�k�letesen kieg�sz�ti egym�st, st�lusuk kiforrott �s egy�ni, virtu�z, kidolgozott muzsik�juk popul�ris, de nem kommersz.
R�ad�sul sz�npadi jelenl�t�k k�l�n �lm�ny. Elosz�r ugyan kicsit ijesztoen hat, amikor meg�rkeznek az ABBA egy�ttes f�nykor�t id�zo csillog� ingekben, de retr� k�lsej�ket hamar feledteti a muzsika, amely eleven, virtu�z �s vid�m. Egy�bk�nt is igazi sz�npadi emberek mindketten (az akusztikus git�rosok legt�bbsz�r igen �rdekes egy�nis�gek, akiknek "konferanszuk" majdnem olyan sz�rakoztat�, mint j�t�kuk), pillanatok alatt kontaktust teremtettek a k�z�ns�ggel.
A Fesztiv�l m�sodik r�sz�ben tulajdonk�ppen az elso r�sz ism�tlod�tt meg, ez ebben az esetben azonban nem volt el�g eros, nem volt indokolt. Annyira m�s zenei vil�g volt a h�rom produkci�, hogy az elso r�sz fel�p�tetts�ge ut�n valahogy furcs�n hatott az "ism�tl�s".
Mint minden Akusztikusgit�r Fesztiv�lt, ezt is egy k�z�s produkci� z�rta, ami tal�n az eddigi fesztiv�lok egyik legjobban siker�lt jam session-je volt. Az �t zen�sz igaz�n egy h�ron pend�lt, �s a popzene olyan klasszikusainak f�ldolgoz�s�val, mint p�ld�ul a Beatles �s Sting sz�mai, nagyon j�l v�lasztottak. Hangulatos, a musor eg�sz�t m�lt� m�don z�r� k�z�s muzsik�l�st hallhattunk, r�szemrol m�g b�rtam volna.
Eml�t�st �rdemel m�g az imm�r hagyom�nyoss� v�l� h�tt�rvet�t�s. Nem mintha a git�rzene �nmag�ban unalmas lenne, de ezekkel a vet�tett k�pekkel, melyek hol az aktu�lis sz�mot k�s�rik odaillo filmekkel, k�pekkel, hol pedig a zen�szeket mutatj�k, l�tv�nyos k�s�roelemet adnak a koncerthez. Valamint, ebben az esetben sajnos okoz�iv� v�ltak annak, hogy nem tudtam fot�kkal illusztr�lni a cikket, ugyanis a vet�t�s keltette f�nyviszonyok olyan sz�nek l�trehoz�s�ra k�sztett�k f�nyk�pezog�pemet, melyek egy goa-partin eg�sz j�l mutatn�nak, az Akusztikusgit�r Fesztiv�lt viszont nem illusztr�lt�k volna megfeleloen. De sebaj, majd j�vore.