Sándor Szabó

Elõadómûvész, zeneszerzõ, zenekutató

Untitled Document

Szab� S�ndor: Echolocation I.
(Fl�r G�bor, 2006-04-20)

Echolocation I.
Szab� S�ndor - elektromos git�r
Major Bal�zs - dob �s �tohangszerek
Lantos Zolt�n - hegedu

Elektromos git�r. Ha belegondolunk, milyen sztereot�pi�kat �breszt benn�nk ez a sz�: lobog� haj� rockerek, felismerhetetlens�gig torz�tott hangok, kvintakkordok, "z�z�s"� nos, itt errol most sz� sem lesz.

Ez a lemez tulajdonk�ppen egyelore kakukktoj�s, b�r nem annak sz�nta a szerzo (sorozatr�l van sz�, a c�mben szereplo I. is ezt jelzi). Szab� S�ndor neve hallat�n legink�bb az akusztikus git�r, �s annak k�l�nleges vari�ci�i jutnak az esz�nkbe. A tiszta akusztikus hangz�s, semmi elektronika, semmi villanyos manipul�ci�, bitekkel var�zsl� huncuts�g. �s ez egy r�szrol igaz is.

M�sr�szrol viszont, aki figyelmesen olvassa a lemezek bor�t�it, az tal�lkozhat Szab� nev�vel technikai szakemberk�nt, m�gpedig olyan k�l�nleges lemezekn�l, mint p�ld�ul a r�gi magyar jazz ritkas�gait f�ldolgoz� sorozat. Valamint term�szetesen o maga a hangm�rn�ke saj�t, akusztikusgit�r-lemezeinek is. Ezen inform�ci�k alapj�n m�r felt�telezhetj�k, hogy valamennyi szak�rtelemmel biztosan rendelkezik az elektronika ter�n is (m�g �gy is, ha nem ismerj�k az �letrajz�t).

Ez a lemez pedig v�gso bizonyoss�got is ad arr�l, hogy Szab� S�ndor nem csak az akusztikus zene ter�n tud meglepet�ssel szolg�lni, hanem k�pes megmutatni az elektromos git�r eg�szen �j dimenzi�it is. M�ghozz� igen forradalmian, �s mer�szen haszn�lva a hangszert.

Tal�n kicsit korai is ez a lemez, vagy ha nem korai, akkor trenden k�v�li. Azaz: az elektromos git�rok nem �gy sz�lnak. Az effektek nem ilyenek, �gy nem haszn�lja senki, r�ad�sul nem is hallani, hol itt az effekt. Valamint van m�g egy nagy "baja": olyan, mint a val�di high fidelity berendez�sek. Aki hallott m�r ilyet, tudja, mire gondolok: amikor egy ilyen el� be�l az ember, �s nem tudja, hogy figyelni kellene valamire, teljesen term�szetesnek �rzi, hogy a hangsz�r�kb�l t�k�letesen val�s�ghu hangokat hall. Csak akkor j�n r�, hogy valami nem stimmel, amikor esetleg k�zvetlen�l ez ut�n az �lm�ny ut�n meghallgatja az otthoni "minihifit", �s r�j�n, baj van, soha t�bb� nem lesz k�pes norm�lis (olcs�) zeneberendez�st hallgatni hi�ny�rzet n�lk�l.

Szab� lemez�vel ez persze nem fordulhat elo (m�rmint, hogy �sszehasonl�tsuk), ugyanis nincs alternat�v�ja. Az elektromos git�r ilyen felhaszn�l�s�t olyan kevesen muvelik a vil�gon (ha muvelik), hogy �n m�g egyet sem hallottam, pedig igyekszem "rajta tartani az ujjam a modern git�rmuv�szet �toer�n". Arr�l nem is besz�lve, hogy ez a lemez m�r lassan t�rt�nelem, 1999-ben k�sz�lt, teh�t azok az effektek �s processzorok, amelyeket a muv�sz haszn�l, val�sz�nuleg az elektronikus hullad�kok szomor� sors�ra jutottak, �tadva hely�ket valami sokkal modernebbnek �s fejlettebbnek. �s m�gis, olyan hang�lm�nyben van r�sz�nk, hogy ha a lemez k�sz�ltekor m�r divat lett volna az 5.1-es hangrendszer, akkor ez a lemez mindenk�ppen meg�rdemelt volna egy ilyen felv�telez�si technik�t.

R�gebben �rtam egy cikket egy k�lf�ldi popszt�rocsk�r�l (nem jelent meg), akinek kiadt�k egy tri�lemez�t, �jrakeverve 5.1-es hangz�sra. Ott felvetettem ezt a probl�m�t, hogy minek egy tri�nak 5.1, mennyivel fog jobban sz�lni, mint a sztereo? Ebben az esetben erosen f�l�l kell b�r�lnom ezt az �ll�spontomat. Ennek a du�nak (tri�nak) igenis j� lenne egy t�rhat�s� lemez.

Olyan terek ny�lnak meg a hallgat� elott, amilyeneket tulajdonk�ppen eddig zen�ben el sem lehetett k�pzelni. Vagy csak elk�pzelni lehetett. A k�t hangszer (azaz h�rom, hiszen egy elektromos hegedu is szerepel a lemezen, ha csak egy sz�mban is) nagyon k�l�nleges atmoszf�r�t teremt am�gy is, ehhez m�g hozz�vehetj�k, hogy ez a zene nem csak zene, hanem k�pzomuv�szeti alkot�s is egyben. Olyasmi ez, mint amikor az ember megn�z egy szobrot k�pen, azt�n megn�zi �loben. Furcsa dolog ilyesmit �rni egy zen�rol, de itt egyszeruen nem lehet m�st tenni.

Annyira k�pszeru az eg�sz lemez, annyira belevisz k�l�nb�zo "l�tv�nyokba", hogy egy ido ut�n nem is igaz�n zen�t hallgatunk, hanem filmet n�z�nk. Vagy tal�n nem is filmet: ez ink�bb a val�s�g l�tv�nyvil�ga, mintha egy vitorl�z�rep�lobol tekinten�nk sz�t az alattunk elter�lo t�jra, de valahogy �gy, hogy mik�zben l�tjuk a nagy eg�szet, valami isteni tehets�g folyt�n az �sszes apr� r�szlet is �lesen kirajzol�dik. Ez a t�rhangz�s egy (a lemez elk�sz�ltekor) teljesen �j technol�gi�nak, a processzor �ltal szimul�lt k�lso t�rnek k�sz�nheto.

A muv�sz c�lja volt a term�szeti hangok belesz�v�se is a zen�be, mintegy �sszek�tve a term�szetest az elektromossal, �s a k�pzelt, ember �ltal alkotott zenei t�r t�k�letes egys�get alkot a term�szet zajaival.

Az Echolocation I. nem h�tt�rzene. Nem lehet aut�ban hallgatni, �s nem lehet olvasni k�zben, meg vacsor�zni. Oda kell figyelni. Ha nem akarunk, akkor is.

P.S.: Az�rt Szab� S�ndor nem tudta megtagadni saj�t mag�t: "Az elektromos git�r ezen az albumon az akusztikus git�rral egyen�rt�ku kifejezoeszk�z lett" - �rja a bookletben. Ezt, mint hallgat�, csak megeros�teni tudom, meg m�g egy kicsit hozz�fuzni: ezen a lemezen az elektromos git�r egy �j hangszer lett.
A lemez megrendelheto a http://www.sandorszabo.com/, vagy az http://www.pannonjazz.hu/ c�mrol.