Sándor Szabó

mwe3.com Interjú Kevin Kastninggel és Szabó Sándorral

mwe3: A 2017-ben készült Ethereal 1 címû új album éppen most jelent meg 2018 Januárjában. Hangzása még inkább “éteri”, mint a legutóbbi 2017-es Invocation. Mennyiben különbözik és mennyiben hasonló a két album? Új utakat kerestek a hangzásban, vagy csak új hangzás ötletekkel akarjátok frissíteni a kifejezésmódotokat?

Kevin Kastning: Nem hiszem, hogy az Ethereal I bármiben is közös lenne az Invocation-el. Az Invocation teljesen akusztikus volt és hagyományosan élõben vettük fel a stúdiómban, mint egy improvizált koncertet. Az Ethereal I felvételein Sándor akusztikus gitárok helyett elektromoson játszott. De a különbség még ennél is több: különleges módon módosította a gitár hangját, ami miatt azt kell, hogy mondjam, sosem hallottam hasonlót. Nem csupán a hangszer összeállítás új számunkra, de ezen a felvételen Sándor gitárjai önmagukban is teljesen újak. Ebben a helyzetben új megközelítést kellett alkalmaznunk, ami illeszkedett egy teljesen új hangzású duó igényeihez, ami részemrõl azt igényelte, hogy játékmódommal támogassam az újfajta hangzást. Teremtenem kellett egy új támogató környezetet az új színekhez és szövetekhez. Ez másféle kompozíciós megközelítéseket és irányokat szabott, mint az hallható is, és ez egy új irány kezdetét is jelentette.

Szabó Sándor: Azt hiszem az Ethereal I. fõleg miattam különbözik annyira minden elõzõ albumtól. Elektromos gitáron játszom, sok-sok effektet használok, részben a felvételkor, részben az utómunkák során. Bár a nevem akusztikus gitárosként lett ismert, mindig is voltak elektromos gitárjaim. 2 évtizeddel ezelõtt készítettem egy különleges elektromos gitár albumot Echolocation I. címmel. Tavaly fejeztem be ennek folytatását az Echolocation II. –õt és az Echolocation III.-at, Megmutattam Kevinnek és nagyon megtetszett neki a szokatlan elektromos hangzás. Megkérdeztem tõle mit szólna, ha kipróbálnánk, hogyan szólna az õ játéka a karbon gitárjain egy elektromos hangzás környezetben. Kevin egy nagyon nyitott mûvész minden új és szokatlan dologra. Így aztán készült egy darab, ami végül annyira megtetszett mindkettõnknek, hogy ezzel el is kezdõdött egy új irányba mutató együttmûködés. Kiterjesztettük a hangzó palettánkat az új modern elektromos gitárhangzásokkal.

mwe3: Volt bármi különleges és eltérõ a stúdióban az Ethereal 1 felvételein és/vagy az utómunkák során és volt, amit másként csináltatok a hangzás érdekében a korábbi albumokhoz képest? Sándor használt effekt pedálokat, amivel létrehozta ezt a kifejezetten különleges éteri hangzást és az elektromos gitárt akarta valamelyik közös albumaitokon bemutatni?

Kevin Kastning: A stúdió összeállításom nem változott. Sándoré viszont elég sok mindenben változott.

Szabó Sándor: A felvételek hasonló módon történtek, mint korábban, az egyetlen különbség az volt, hogy ezúttal kizárólag elektromos gitárokon játszottam. Egy Burns Barracuda Baritone és egy módosított hangszedõkkel ellátott Duesenberg Starplayer Special voltak a hangszereim. Az alaphangzáshoz és a harmonizációhoz egy öreg TC G Force multi-effektet and a Strymon Timeline-t használtam mindkettõt a saját magam által alkotott algoritmusokkal. Pedálokat sosem használok kivéve ezúttal a Strymon-t ami ugyan olyan jó minõségû, mint egy rackeffect. A stúdiómban hi-end minõségû zengetõket és egyéb effekteket használok olyanokat, mint a Bricasti M7, Quantec 2498, Eventide DSP 7500, és persze néhány új elképesztõ plugint. A kezdetektõl fogva, mióta csak van elektromos gitárom valami olyat akartam hallani belõle, amit másoktól még sohasem. Elkezdtem nagyon mélyen tanulmányozni az effekt algoritmusokat és újakat alkotni. Minden elektromos gitárhangzást ezen az albumon saját algoritmusokkal valósítottam meg, ezek nem találhatók meg az említett effektekben, mint gyári beállítás.
A specialitásom a különféle harmonizer algoritmusok alkotása és használata. A zenén túl valamelyest többet akartam megjeleníteni, igazából hangzásokkal ábrázolni a zenét a sztereó térben, ami mint koncepció nem nagyon gyakori napjainkban.
Az Ethereal I. hangzás koncepciójában szimulált tereket használok, amikben a különféle zenei történések a sztereó tér bizonyos helyein zajlanak különbözõ térrétegekben. A tér hangzásában dinamikus, hullámzó, mozgó, lélegzõ atmoszférákat teremtettem, így a hangzás szinte olyan, mintha egy élõlény lenne.

mwe3: Az Ethereal 1 és az elõzõ Invocation albumok borítói nagyon színesek. Mit tudsz mondani a két borító tervrõl és kiktõl származnak?

Kevin Kastning: A borító megtervezése mindig nehéz. Mindig fáradtságos találni, ami vizuálisan kapcsolódik a hangzás mûvészetéhez, vagy visszaad valamit a zenébõl. Számomra a megfelelõ kép megtalálása a borító elkészítéséhez a legidõigényesebb feladat az egész album tekintetében. Az Invocation borítójának fotója a Himalaya-ban készült, közel a Mt. Everest-hez, 2016-ban a csodálatos magyar fotómûvész Hutton László által. A kép egy tibeti buddhista kegyhelyen elhelyezett imazászlókat örökített meg. Számomra nagyon mély és közeli kapcsolódást mutat az Invocation zenéjéhez. A darabok címei a különféle imákhoz kapcsolódnak, amihez megfogható kapcsolódást adtak a képen látható imazászlók. Az Ethereal I -hez a francia mûvész Tim Paulve egyik munkáját választottam. Tim nagyon eredeti mûvész. Õ készített képet második szóló albumomhoz a Skyfields –hez is. Tim képének színei a textúrái megfogható interpretálása az Ethereal I zenedarabjainak és az én látásmódomban a képe a zenéhez illõen éteri minõséget mutat. Õszinte elismerésem Lászlónak és Timnek a támogatásukért és hogy használhattuk a gyönyörû mûveiket az album borítójához.

Szabó Sándor: Mint mindig a borító tervek munkáit Kevinre bízom. Amikor elkészíti a terv néhány változatát, mindig átküldi és megvitatjuk melyik illik jobban a zenéhez. Ezen az albumon annyi hangzó színt alkottunk, amihez egy ilyen színekben pompázó képi alkotás illett legjobban.

mwe3: Van valami története a “Choros Nympharum” címû darabnak és hogyan lett ez végül az album nyitó kompozíciója? Tényleg jól hallható a 36 húros gitár és Sándor elektromos bariton gitárjának párbeszéde. Sándor készített valamiféle hangzó alapot, amivel kihangsúlyozta a 36 húros gitáron játszottakat? Néhol úgy hangzik, mintha használtatok volna valamiféle szintetikus háttérhangzást, ami jó kontrasztot ad a kétnyakú kontragitárnak.

Kevin Kastning: Ez lett a nyitó darab, mivel úgy éreztük, hogy fokozatosan vezet be egy új misztikus hangzó világba. Nem használtunk szintetizátorokat vagy billentyûs hangszereket ezen az albumon.

Szabó Sándor: Amikor állítom össze a darabot a stúdióban, mindig van bizonyos hangszeres alapanyag, amibõl kiindulok. Részemrõl ezek tartalmaznak némi effektet, amik a felvételkor kerülnek a hangzásba, de ez legtöbbször kevés és az utómunka során gazdagodik további rétegekkel. Néha a hangzó háttér késõbb kerül a felvételre a szólóhangszerek mögé. Hogy elkerüljük a félreértéseket fontos kihangsúlyoznom, hogy sosem használunk semmilyen szintetizátort. Minden szintetikusnak hangzó elektromos hangszövet igazi megpendített húrok rezgéseibõl származnak, semmilyen sampler, vagy MIDI hangzás nincs a felvételen. Minden, ami hallható a lemezen az igazi kézmûves zene, hangszeres játék, az elektromos „hangtájképek” pedig különleges stúdió processzorok és pluginek kreatív használatával keletkeztek megpendített, igazi húrok rezgéseibõl.

mwe3: Kevin zongorán is játszol az Ethereal 1 néhány darabjában és meglepõ kontrasztot és gyönyörû egyensúlyt képez az elektromos gitár hangjával. Milyen hangszert használsz a “The leaves are full of voices” címû darabban? Ebben a darabban a gitár felúszó, lassan éledõ hangja is hallható. Milyen zongora és milyen gitár szerepel a “The leaves are full of voices”-ban? Nagyon izgalmas hangzású track, valójában minden egyes track magas szintû hangzó izgalmat kelt!

Kevin Kastning: Egy Kawaii koncert zongorán játszom abban a darabban. Egyetértek, hogy a zongora nagyon éles kontrasztot képez ezen az albumon. Úgy gondolom, hogy a két hangszer hangja nagyon jól ötvözõdik ebben az éteri hangzásban és ugyanakkor egy új hangzó palettát és szövetet biztosít. Az akusztikus gitárjaim szintén jól illeszkednek Sándor elektromos gitárhangjaihoz és éteri hangfelhõihez, de a zongora valami egészen másféle egyensúlyban van. A zongorás darabok egyfajta atmoszférikus teret töltenek be az elektromos háttérben. Ami megint csak ideális alapot ad Sándor harmonizált „hangfestményeihez” és egyáltalán a darab építményéhez.

Szabó Sándor: A zongora és az elektromos gitár hangja nagyon jól mûködik együtt, még az intenzív effektezéssel is. Ez a fajta hangzáskép egyáltalán nem tipikus napjaink úgynevezett „new age” zenéiben, ahol a zongora és a szintetizátor alapvetõ hangszerként jelennek meg. Azonban mi nem akartunk sem new age, sem ambient zenét alkotni. Mi egyszerûen csak szörfözünk a létezõ trendek felett, mintha azok nem is léteznének és valami mást akartunk alkotni a mi saját stílusunkban. Ami a zongorás darabokat illeti, egyszerûen csak ki akartam próbálni hogyan olvad egy processzált gitárhang egy koncert zongora meleg hangjába.

mwe3: “And in the water” egyfajta zenei párbeszéd két gitáros között, akik jól ismerik egymás hangzását. Hallható az oda vissza feltett kérdések és válaszok egymás között. Az “And in the water” címû darab valóban két azonos hullámhosszon lévõ két ember zenei párbeszéde? Hogyan készítette Sándor ezt a hangzást?

Kevin Kastning: Köszönöm a kérdést Robert, a választ Sándorra hagyom…

Szabó Sándor: Minden atmoszférikus hangzás zengetõ alapú, azaz különféle méretû és akusztikai tulajdonságú terek szimulációjából készül további néha igen komplikált további processzálásokkal. Néhány ilyen elektronikus „hangfelhõ” 4-6 sztereó rétegbõl áll össze. Ezekhez használok néhány új, kifejezetten atmoszférikus hangzásokhoz tervezett reverb plugint. A kiinduló hangzást azonban a Burns gitáromon alkalmazott preparáció adta, amit a processzálás tett igazán másvilági hangzássá.

mwe3: Mi történik a “For which the stone is cut” címû darabban? Hogyan jött a címe? Sándor gitárja idõnként csaknem úgy szól, mint egy templomi orgona. Ez a darab kissé nyugodtabbnak tûnik az elsõ három darabhoz képest.

Kevin Kastning: A darab egy a 36 húros gitáromon játszott cluster akkordokkal indul és erre a titokzatosságra Sándor válaszol, ami azt hiszem, áthatja az egész darabot. A darab címe egy kicsit még számomra is szokatlan. A nyitó és befejezõ darabok címei kapcsolatban állnak illusztrálva az album kezdetét és végét. Olyan, mint egy következtetés levonása a történtek után. A többi darab (2-9) címét valójában egy nyolc soros versnek a sorai képezik. Így nemcsak a sorok vannak kapcsolatban egymással, de szinte egyetlen cím a 8 darab. Ezzel tovább illusztráltuk, az album belsõ szerkezetét. Meghagyjuk minden hallgatónak, hogy maga élje át a zenedarabokat és fedezze fel bennük a lehetséges saját értelmezésû rejtett üzeneteket mindegyik cím alapján.

Szabó Sándor: Az egyik legfontosabb hang eszközöm egy sima analóg hangerõ pedál. Használatával levágom a gitárhang tranziensét, azaz a legelejét és ezt formálom tovább különféle beavatkozásokkal. Így nagyon könnyû orgonaszerû hangokat elõállítani. A hangzásépítésben bizonyos megszorításokat állítok saját magamnak, például egyáltalán nem használok torzított hangokat. Nem azért mert nem szeretem, hanem azért, mert azt látom, hogy a modern elektromos gitár világ szinte teljesen a torzított hangzásokban él. A torzított hang számos korlátot támaszt a többi hangszerrel való együtthangzásban arról nem is beszélve, hogy nem polifónikus. Én inkább éteribb, tisztább. áttetszõbb, intelligensebb hangzást akarok kiterjesztett polifóniával. A torzított hangzás a mai világ zenehallgatóiban úgy mûködik, mint egy ikon. Meghallván az elsõ pillanattól fogva elõre meghatározza a hallgató elvárásait, felkelti az ahhoz a hangzáshoz tartozó élmény mintáit és onnantól mindent ahhoz viszonyít. Vannak emberek, akik nem tudnak elképzelni modern gitárzenét torzító nélkül. Számomra sokkal fontosabb a többszólamúság fenntartása, amit nem lehet torzított gitár hanggal megvalósítani, amit persze a gitár játék technikám egyébként sem támogatna. Mint említettem, használok többféle harmonizert, de más módon, mint amire azt valamikor kitalálták. Írtam egy harmonizáló algoritmust, amivel sosem hallott, elõre ki nem számítható akkord folyamokat komponálok és játszom, hasonlóan, miként az egy fúgában történik. Így a harmonizer, ahogyan én használom inkább egy komponáló segédeszköz számomra.

mwe3: A “Drift under hills” nagyon különleges dallamai kifényesítik a sokszor atonális zenei megoldásaidat. Sándor elektromos gitárhangzásai helyenként nagyon bonyolultnak tûnnek. Ez a darab lenne a leginkább „new age”, vagy meditatív hangzású az Ethereal 1 albumon? Ez kifejezetten az album csúcspontja. Errõl nehéz elhinni, hogy élõben lett feljátszva.

Kevin Kastning: A zenénk birodalmában én általában megriadok olyan cimkéktõl, mint New Age, Jazz, vagy bármi. Nincs bajom a New Age zenével, valójában egyik másikat kedvelem is. Sándor és én sem gondolkodunk stílusokban, mûfajokban, amikor egy új albumot tervezünk. A mûfaji meghatározások egyáltalán nem számítanak nekünk. Más szavakkal szólva mi sosem mondjuk, hogy készítsünk egy New Age lemezt, mi csak zenei, esztétikai irányokat tervezünk, koncepciókat követve alakítjuk a darab architektúráját és hagyjuk, hogy természeténél fogva alakuljon valamilyenné. Ha aztán valaki a kész darabot New Age zenének hallja, az teljesen rendben van. Feltételezem, hogy ezt a zenét olyanok, akik nem tartoznak semmilyen mûfajt kedvelõ táborba bárminek hallhatják. Mindig a hallgatótól függ, hogy õ saját maga hová helyezi a zenét a saját világában, hogy meditatív vagy nem. Én is hallok ilyesmi elemeket abban a darabban, de nem terveztük meditatív darabot alkotni. Azt hiszem, hogy a meditatív jelleg egy zenében a hallgatónak egy szubjektív benyomása és nagyban függ az egyén ízlésétõl, ezért mindenkinek más. Más szóval vannak zenék, amiket én meditatívnek tartok, de mások egyáltalán nem. És ez így rendben is van, az is egyik mágikus tulajdonsága a zenének, hogy mindenkinek mást mond, másként éli meg így nincs rossz értelmezése egy darabnak, csak az, amit a hallgató megél általa.

Szabó Sándor: Ez a darab nem egyszerre lett élõben felvéve. Az alapanyagok felvétele után kezdtem a darab építményét megalkotni. Ehhez további utólagos felvételeket készítettem és rétegenként illesztettem össze a zene elemeit, mindent a maga helyére. Ez egy komoly, kreatív stúdió munka, mondhatnám úgy, hogy a komponálást a stúdióban folytattam tovább, hiszen ez jelentõsen több és összetettebb, mint egy sima duó felvétel.

mwe3: A “Spoken by wind” egy másik zongora centrikus darab különleges dallammal. Miként képezett újabb melodikus kontrasztot a gitár hangjával? Ez egy másik New Age darab, mert nagyon harmonikus bizonyos tekintetben. Hogyan készült a felvétel?

Kevin Kastning: Próbálok egyre több zongorát bevonni az új projektekbe, ahová az illik. Legutóbbi “The Line to Three.” címû lemezünkön Mark Wingfield-el csaknem az album felén zongoráztam. Egészen másféle színeket és textúrákat hoz a zenébe, ezen kívül másféle kompozíciós környezetet biztosít. Ez is egy ilyen darab volt. Elég különös, vagy csak számomra az, hogy a stúdióban zongorán játszani nem lényegesen más érzés, mint ugyan akkor gitáron játszani. A hozzáállás mindig ugyanaz, szolgálni a zenét és mindegy milyen hangszeren.

Szabó Sándor: Nos, mi nem gondolkodunk olyan mûfaji meghatározásokban, mint New Age. Abban a pillanatban, amint egy muzsikus vagy zeneszerzõ elkezdi használni ezt a fogalmat, már szinte öntudatlanul is elkötelezi magát ahhoz a trendhez, divathoz és meg is akar felelni az úgynevezett New Age zene minden paraméterének. Mi csupán azt akarjuk megjeleníteni, amit belül magunkban hallunk. Amennyire ismerem, a New Age zene egyszerû akkordokat és melódiákat használ. Ha ezeket követnénk, az komoly megszorításokat jelentene a zenei, mûvészi szabadságunkban annak ellenére is, hogy néha mi is használunk egyszerû akkordokat és dallamokat, de másféle kontextusban. Amiért te ezt a darabot New Age-nek hallod, talán azért lehet, mert ahhoz hasonlóan eléggé minimalista, ráadásul van egy eléggé határozott tonális centruma, ami végül emlékeztet a benned élõ New Age mintákra. Számunkra a modális vagy kromatikus hangzások egyenlõ fontosságú kompozíciós eszközök. Anélkül használjuk õket, hogy közben bármiféle stílusra vagy mûfajra gondolnánk.

mwe3: Mit tudsz mondani a “The eyes of day” címû darabról? Ez az egyik legterjedelmesebb darab az Ethereal 1 albumon. A 30 vagy 36 húros gitáron játszottad és tudnál mondani valamit a darab harmónia patternjeirõl? Mi volt a zenei indíttatás, amikor a “The eyes of day” címû darabot kezdtétek játszani?

Kevin Kastning: A 30 húroson játszottam. Próbáltam a tágasság, nyitottság érzetét kelteni harmóniailag és strukturálisan is. Onnantól a darab elkezdte saját életét élni. Tényleg nem volt semmi fogalmam a végsõ formájáról a benne foglalt dallamokról egészen addig, amíg meg nem hallottam az elsõ mix változatot.

Szabó Sándor: Kevin komponálta az akkordokat nagyon szellõsen elhelyezve egymás után teret hagyva a hallgatónak, hogy mélyen belemerülhessen azoknak a misztikus akkordoknak a hangulatába. Ezeket hallgatva elhatároztam, hogy egy különös dallam további rájátszásával óvatosan kitöltöm az atonális akkordok közötti helyet. A szándékom az volt, hogy a dallam úgy lebegjen az akkordok fölött, hogy minden pillanatban tonális feszültséget kelt. Végül egy nagyon összetett organikus párbeszéd kerekedett a hangszerek között.

mwe3: A “You never seem to have discovered” egy eléggé különleges cím. Hogyan illeszkedik a zenéhez? Ez megint egy másik track, ahol hatalmas erõk jönnek át a 36 húros gitárod hangján át. Bárki, aki kétségbe vonja a zenétek igazmondását, annak meg kell hallgatnia ezt a darabot.

Kevin Kastning: Köszönöm a kedves szavaidat, Robert. You never seem to have discovered a hetedik sora az említett nyolc soros vers struktúrában. Nem mondom azt, hogy a cím illik a darab hangulatához, helyette a hallgatóra bízza, hogy talál-e kapcsolódást vagy sem.

Szabó Sándor: Amikor megláttam ezt a címet, nem tudtam elgondolni mi járhatott Kevin fejében, de van hozzá némi asszociációm. Az jut róla eszembe, hogy minél értékesebb zenét teremtünk annál kevesebb az esélye, hogy valaki „felfedez” minket. A „felfedez” kifejezés a zeneiparra jellemzõ és ott van jelentése azon muzsikusok, komponisták számára, akik elkötelezik magukat egy trend mellett és kezdettõl fogva remélik, hogy majd egy producer, vagy menedzser esetleg egy kiadó majd felfedezi õket. Ez az illuzórikus kép nem a mi világunkból való. Mi mûvészek vagyunk, és amit teremtünk azt azért tesszük, mert MEG KELL tennünk, a zenének meg KELL születnie és azt ki KELL tennünk a külvilágba. Mi nem akarunk senkit sem szórakoztatni, a mi világunkban a zene nem erre való. Sokkal inkább egy szakrális aktus, egyfajta kommunikáció és mindenkor mûvészet. Tehát számomra ezt sugallja a cím.

mwe3: Mit tudsz mondani a “Moves only now and clinging” kompozícióról? A 36, vagy a 30 húros gitárod dominál ebben a darabban? Az egymásra hangoltságotok briliáns ebben a számban. A dinamika tökéletesen a helyén van. Esetleg ez lenne a csúcspontja az albumnak?

Kevin Kastning: Nem, ez a 30 húros gitár. Ezt a darabot egy nagyon atmoszférikus darabnak hallom, különösen a nyitó akkordokkal. Ami az album csúcspontjára vonatkozó kérdésedet illeti, az megint nem az én dolgom, hogy elmondjam. Lehet, hogy azért mert vannak bizonyos lemezek, amikben csaknem lehetetlen számomra elválasztani és megítélni egyes darabokat, mert egyetlen egységet alkotnak. Az Ethereal 1 egy éppen ilyen. Az album számomra nem zenedarabok gyûjteménye, az egészet egyként hallom valahogy úgy, mint egyetlen nagy kompozíciót a maga egyediségében. Hasonló, mint egy tételekbõl összeálló klasszikus szimfónia. Igen, vannak az egészbõl bizonyos tekintetben kiváló tételek, de azok csupán részei egy nagyobb egésznek, egy nagyobb egyedi struktúrának.

Szabó Sándor: Számunkra minden darab csúcspontot jelent, minden egyes tételt édes gyermekünkként szeretünk. Hogy a hallgató különválasztja magában az egyes darabokat, az teljesen az õ szubjektív megítélésén múlik. Amikor valamelyik kompozíción dolgoztam akkor éppen az volt a kedvencem, majd amikor egy másikba fogtam, akkor pedig az volt a csúcspont abban a pillanatban. Amikor befejeztem a munkát és elkezdtem hallgatni a számokat egymás után, már egyetlen egyedi darabként hallottam az egész albumot és nem voltam képes kiemelni egyetlen darabot sem a kedvencemként.

mwe3: A zongorás “Sylva Nympharum” is egy bizarr cím. Ez a leghosszabb darab az albumon. A zongora tényleg ad egy másik dimenziót az Ethereal 1 hangzásának az elejétõl a végéig. Mi ihlette a “Sylva Nympharum”-ot és hogyan lett a befejezõ darab a CDn?

Kevin Kastning: Sándor kért, hogy írjak pár darabot zongorára és tegyük fel az albumra. Ezek egyike lett a “Sylva Nympharum”. A végére szántuk, mert éreztük, hogy ott rejtõzik benne egy epilógusszerû mindenre választ adó minõség.

Szabó Sándor: Õszintén szólva, Kevin elõször nem akart zongorás darabot az albumra. Amikor meghallottam néhány ötletét sikerült rávennem, hogy legalább próbáljuk ki. Egyik általam nagyra becsült zeneszerzõ Frederico Mompou. Az õ szellõs, ritka szövetû, kiszámíthatatlan akkordmenetû architectúrája tökéletes lenne egy ilyen éteri produkcióhoz. Megkértem hát Kevint írjon néhány szellõs minimalista zongora darabot és végül ebbõl születtek a zongorás darabok.

mwe3: Van-e valami újdonság számodra a gitár világában? Olvastam az új 17 húros hibrid klasszikus gitárodról. Kevin mit mondanál errõl a hangszerrõl? Nehéz elképzelnem, hogy a duplán húrozott gitáron az egyik nylon a másik fém húr. Mondanál pár szót a hangolásáról és a hangjáról? Milyen egyéb hangszereken töröd a fejed a jövõt illetõen?

Kevin Kastning: A 17 húros hibrid klasszikus gitár éppen a múlt héten érkezett meg és még éppen a felfedezõ stádiumban vagyok, ismerkedem vele, ízlelgetem. Ez a hangzás sosem létezett ennek elõtte a gitár világában. A húr párok hangolása unisono és oktáv, ami esetenként változik majd. Mielõtt elkezdenék kísérletezni új hangolásokkal, elõtte alaposan meg kell ismernem ezt a gitárt. Amikor a 15 húros klasszikus gitár megérkezett egy évembe telt mire kiismertem a hangját. Annyira különleges és egyedi, szinte egy lant és egy gitár egyben. A 17 húros hasonló hozzáállást igényel. Nagyon különleges, szokatlan a hangja, de gyönyörû. Arra számítok, hogy a következõ szóló albumomon már szerepelni fog. A jövõt illetõen van két tervem is, de most még korai lenne bármit is mondani róluk. Ami a gitárvilág újdonságait illeti, azt gondolom, hogy amit Sándor mûvel a két elektromos gitárján a processzoraival és saját algoritmusaival az jelentõs és nagyon figyelemre méltó. Már elkezdtük az Ethereal sorozat következõ két albumának munkálatait, és amit eddig készen van belõle, az messze túlmutat azon, amit az Ethereal 1-en hallható.

Szabó Sándor: Nagyon érdekes a kérdésed, a gitár világában való újdonságokat illetõen. Ami engem illet sokat gondolkodtam azon, hogyan tudnék megalkotni egy sosem hallott, egyedi, tiszta elektromos gitár hangot. Ez ma már elég nehéz, mert mindent feltaláltak már, ráadásul minden gitár valahol ugyanúgy szól. Ráadásul Bill Frisell tiszta gitárhangja után már végképp nehéz valami újat, és egyedit kitalálni. Egyik nap egy nagyon régi Shadows lemez került elõ, ahol egy Burns gitár szólt. A mai fülemnek annyira újnak tûnt, még annak ellenére is, hogy gyerekkoromban Hank Marvin (Shadows) és Bo Windberg (Spotnicks) gitárhangjain nõttem fel. Az a nagyon õsi single-coil hangzás most egy teljes modern kontextusban csengett a fülemben. Elhatároztam, hogy szerzek egy igazi vintage Burns gitárt. Amikor olyan dolgokat kombinálunk össze, amik nem tipikusak, az mindig valami új dolgot szül. Az én esetemben az Burns gitár hangja attól is különleges, hogy bariton, amit az ujj-pengetésem még különlegesebbé tesz, és ha ehhez veszem a harmonizereimen és a komplikált delay és reverb effektjeimen alkotott hangfestményeimet, akkor az tényleg újnak hat.
Ami Kevin 17 húros gitárját illeti egy elképesztõ, fenomenális hangszer. Nagyon eltér bármilyen gitár hangjától. Az eredmény egy sosem hallott hang, egy lant és egy csembaló egy nagyon éteri ötvözetben. Azt hiszem ez a hangszer mindkettõnket inspirálni fog és további új gitár albumokat fogunk felvenni.

mwe3: Milyen egyéb terveitek vannak 2018-ra? Vajon az Ethereal 1 egyfajta zenei sablon lesz az elkövetkezendõ újabb projektek számára? Miken dolgozik Sándor és miket tervez kiadni és miket tervez kiadni a Greydisc Records 2018-ban?

Kevin Kastning: Az Ethereal I a kezdete és elsõ része egy Ethereal sorozatnak, amelyen Sándor koncepciózusan elektromos gitárokon fog játszani sok-sok processzorral kiegészítve. Sándor és én már elkezdtünk dolgozni az Ethereal II-õn, ami nem egyszerû és direkt folytatása az Ethereal I-nek, hanem az eddigiek egy kiterjesztet folytatása. A nagyszerû magyar dobos és ütõshangszeres Major Balázs csatlakozik hozzánk az Ethereal II-õn. Volt szerencsém turnézni és felvételt készíteni Balázzsal, aki nem csupán egy nagyszerû muzsikus, de egy igazi mûvész. Mindazon által, hogy folyamatosan dolgozunk az Ethereal sorozaton, ez nem jelenti azt, hogy nem dolgozunk más projekteken. Sándor és én 2018 Májusában egy európai turnén veszünk részt, amihez majd hozzájön néhány hangfelvételi nap is. A következõ felvételek a Greydiscnél 2018 Augusztusában lesznek Mark Wingfielddel, amibõl egy album bizonyára meg is fog jelenni. Carl Clements és én hamarosan elkezdjük következõ albumunk felvételeit, aminek megjelenését már be is terveztünk ez évre. Valójában van egy kiadásra váró kész anyag is, Carl, Sándor, és jómagam vettük fel 2 éve. Ez is sorra fog kerülni ez évben. Ezekkel párhuzamosan dolgozom három különbözõ szóló projekten is.

Szabó Sándor: Bár elkezdtünk dolgozni az Etheral II –n, mint az elsõ folytatása, de azon hangzásban és zenében is messze tovább akarunk lépni. Mint Kevin említette meghívtuk a trióba Major Balázst, aki tartogat számunkra és a hallgatók számára is néhány titkos meglepetést. Én magam dolgozom más egyéb projekteken is Greydisc mûvészekkel, mint Mark Wingfield. Éppen a napokban fejeztem be egy kvartett album keverését ahol Mark Wingfield, Major Balázs, Heidrich Roland és jómagam játszunk 3 elektromos gitáros és egy ütõs összeállításban. Ez az album valószínûleg a Greydisc letöltõs repertoárját fogja gazdagítani. Kevinnel ezernyi régi és új tervünk van, amikrõl egyelõre még korai lenne beszélni.