Sándor Szabó


Elõadómûvész, zeneszerzõ, zenekutató

Untitled Document

Interjú Szabó Sándorral és Kevin Kastninggel a 2016 Augusztusában az amerikai Greydiscnél megjelent új Perspectives címû albumuk kapcsán

Gitárrajongók és a gitáron történt zenei felfedezéseket és kísérleteket követõktõl úgy tudni, hogy Kevin Kastning és Szabó Sándor gitár duója újra visszatért 2016-ban a Perspectives címû albummal. A 2013-ban megjelent Becoming címû közös albumuk óta Kevin Kastning úttörõ újításokat hozott a gitár világába a 30 húros kontra-alt és a 36 húros dupla kontra gitárjaival. Szabó Sándor 16 húros gitárjával együtt összesen 52 húr szólal meg. Ezen a hatalmas mennyiségû húron és futurisztikus kinézetû gitárokon játszott hipnotizáló hatású improvizációk különös jelentõséggel bírnak a Perspectives 2015 õszén készült hangfelvételein. Szabó Sándorral, a magyar gitárossal közösen készült hangfelvételekrõl beszélgetve Kastning az alábbiakat mondta: " Sándor 2015 Októberében tudott átjönni az USA-ba és jó néhány napot töltöttünk a stúdióban. A Perspectives az elsõ album az akkor készült felvételekbõl és több is követi majd a közeljövõben." Sándor a magas szinten elismert gitáros, zeneszerzõ - és aki számos Greydisc album hangmérnöke is volt - kíváncsian várta az újabb közös felvételeket Kevin Kastninggel a New Englandi stúdióban. Különösen az elsõ kísérletet a 16 nylon húros gitárjával és Kevin karbonból készült 30 és 36 fémhúros gitárjaival. Sándor így emlékezett vissza: "Amikor elõször meghallottam Kevin 30 húros karbon testû gitárját azonnal tudtam, hogy az akusztikus gitár történetének új korszakába léptünk. Kevin gitárjai fantasztikus hangszerek és hangjuk tökéletesen simul bele a nylon húros fából készült gitárok hangjába. Persze mindketten nagyon kíváncsiak voltunk hogyan szólnak együtt a gitárok a zenében és lassanként sikerült találni egy olyan egyensúlyt, ami egy eddig sosem hallott gitárzenei hangzáshoz vezetett és ez a hangkép lesz jellemzõ a következõ albumokra is. Mindketten sok húros gitárokat használunk eddig sosem próbált különleges hangolásokkal, hiszen ez az egyetlen módja a gitár polifóniájának és zenei lehetõségeinek a kiterjesztésére. Így mindketten ott álltunk egy új világ küszöbén és egyszerre ugrottunk fejest az ismeretlenbe."



Az 54 perces 9 darabot tartalmazó Perspectives eddig a két gitáros úttörõ legfeltûnõbb albuma. Akárcsak a lemez borítója, szimbolizálva a két muzsikust két különbözõ ablakkal, ahonnan lehet kifelé és befelé is tekinteni, ugyanazt és nem ugyanazt látni és mindezt egy hangzó pontból szemlélve. Egy igazi tanulmány hogyan igazodnak el a sok húros fogólapon, miközben a zene és a hangzás ötvözi az õsit és a modernt. A Perspectives albumon Kevin Kastning és Szabó Sándor a gitár zenének olyan tartományaiba röpítenek el minket nagy bátõrsággal, ahol elõttük gitáros még nem járt.

mve3: A Perspectives felvételei 2015 Októberében készültek. Miért kellett oly sokat várni az új CD-re, ugyanis arra gondoltam, hogy az elmúlt években oly sok nagyszerû közös album jött ki a Greydisctõl és talán korai volt a következõ kiadás? Hogyan mutatja meg a Perspectives a legutóbbi együttmûködésetek tartalmát?
Kevin Kastning: 2015 elõtt utoljára 2012-ben készítettünk közös felvételeket az európai turnénk egyik szabad napján. Ez az album lett a Becoming, ami még abban az évben megjelent. Elkezdtünk beszélgetni egy következõ albumról közvetlenül a 2012-es megjelenés után, azonban a nagy távolság miatt csak 2015-ben került sor az újabb találkozóra. Sándor 2015 Októberében tudott átjönni az USA-ba és jó néhány napot töltöttünk a stúdióban. A Perspectives az elsõ album az akkor készült felvételekbõl és több is követi majd a közeljövõben. Közel egy év telt el a felvétel és a megjelenés között. Ennek oka a sok órányi felvett anyag áthallgatása és a darabok kiválasztása volt, ami nagyon lelassítja a kiadási folyamatot.
Szabó Sándor: Másrészt nem akartunk ez elõzõkhöz hasonló albumot készíteni közvetlenül egymás után. Egy másik ok is késleltette a kiadást az, hogy mindkettõnk mûvészi életében jelentõs változási folyamatok zajlottak le, és vártunk arra a pillanatra, amikor ezeknek a változásoknak az esszenciáját meg tudjuk fogalmazni a zenében. A Perspectives album errõl szól, ezt mutatja meg, de talán még ennél is többet.

mwe3: Mivel mindketten más országban éltek mondd el hogyan készültél az új albumra mielõtt Sándor megérkezett. Például említetted, hogy mindketten új hangolásokon dolgoztok és ezek nagy kihívást jelentettek a 16 és a 36 húros gitárok párosításában. Sándor pedig említette, hogy ugyancsak nagy kihívás volt a felvételeken megörökíteni az új karbon gitárjaid hangját. Sándor arról is beszélt, hogy az album munkacíme az "52 húros project" volt. Mennyiben változtatta meg a hangzásvilágotokat a karbon testû gitár és mi volt Sándor elsõ reakciója, amikor elõször meghallotta azokat felvételen?
Kevin Kastning: Igen, az 52 húros project volt az elsõ munkacím egy pár évig. Új hangolásokat dolgoztam ki, különösen a 30 és a 36 húros gitárjaimhoz. Ezeket elküldtem Sándornak, aki ugyancsak új hangolásokon dolgozott éppen. Ezeket az információkat mi megosszuk egymással, annál is inkább, hogy megérthessük, milyen tonális irányba visznek az új hangolásaink. Mielõtt a felvételre került sor egyeztettük a hangolásokat és ez arra szolgált, hogy kialakítsuk az éppen akkor megfelelõ harmóniai környezetet a születendõ zene számára.
A 2012-es felvételen még egy 12 húros fából készült bariton gitáron játszottam, ez volt a fõ hangszerem. Mostanra már teljesen új hangszereim vannak. Jelenlegi fõ hangszerem a kétnyakú 36 húros gitár, aminek kétszeres hangterjedelme van a baritonhoz képest. Ezek az új karbon gitárok az elõzõ album felvételeinél még nem léteztek. Igen, nagy változás történt a hangzásban. Igazi sztereo hangszerek két hangnyílással, ami ritka a gitárok között és hangjukat két pár mikrofonnal veszem fel.
Sándor elsõ reakciója, amikor elõször látta és hallotta a gitárt a kezemben szólni a döbbent meglepetés volt. Elõtte õ keverte a két szóló albumomat és felvételrõl már ismerte a hangzást. Az elsõ napon, amikor megérkezett a stúdióba és meglátta a hangszert így szólt: "Fogalmam nincs, hogyan csikarod ezekbõl a gitárokból ezt a fajta hangot, de így hogy látom egyszerûen hihetetlen." Ezek a gitárok egy teljesen másféle tartást és játéktechnikát igényelnek, látványban is nagyon különböznek az eddigiektõl.
Szabó Sándor: Évekkel ezelõtt eléggé szkeptikus voltam a karbon gitárokkal kapcsolatban, mert akkoriban még senki nem tudott egy valóban használható hangú karbon gitárt építeni. Mostanra ez megváltozott. Amikor elõször meghallottam Kevin 30 húros karbon testû gitárját azonnal tudtam, hogy az akusztikus gitár történetének új korszakába léptünk. Kevin gitárjai fantasztikus hangszerek és hangjuk tökéletesen simul bele a nylon húros fából készült gitárok hangjába. Persze mindketten nagyon kíváncsiak voltunk hogyan szólnak együtt a gitárok a zenében és lassanként sikerült találni egy olyan egyensúlyt, ami egy eddig sosem hallott gitárzenei hangzáshoz vezetett és ez a hangkép lesz jellemzõ a következõ albumokra is. Mindketten sok húros gitárokat használunk eddig sosem próbált különleges hangolásokkal, hiszen ez az egyetlen módja a gitár polifóniájának és zenei lehetõségeinek a kiterjesztésére. Így mindketten ott álltunk egy új világ küszöbén és egyszerre ugrottunk fejest az ismeretlenbe.
Amikor elkezdtünk gondolkodni az új albumról az járt az eszemben, hogy van 52 húrunk összesen és mit tudunk zeneileg kezdeni ezekkel a sokhúrú szörnyetegekkel. Mindketten kíváncsiak voltunk hogyan tudjuk kihasználni ennek a potenciálját és hogyan tudunk valami olyat alkotni, ami elõtte még sosem létezett. Ismert tény, hogy a kortárs gitárzene legalább 100 éves lemaradásban van például a zongorán játszott zenékhez képest, és még csak nem is a szórakoztató (fingerstyle) akusztikus gitár zenékrõl beszélek. Ez a lemaradás részben a gitárnak köszönhetõ és nem kis részben a gitárosoknak, akik megelégednek a gitár adta nagyon szûkös lehetõségekkel és nem vállalnak küzdelmet és kényelmetlenséget a magasabb szintû zenéért. Nem látom azt, hogy a klasszikus gitárzene fejlõdne bármilyen irányba is a szabványosított 6 húron a normál hangolásban. Másrészt azért sem, mert a klasszikus gitározás versenysport lett, olyasmi, mint a mûkorcsolyázás, ami nem igazán jó bölcsõ egy születendõ új zenének.
Ami a jazzgitározást illeti, ott is állóvíz van. Nincsenek már nagy újítók és felfedezõk, akik hosszú távon új utakat és irányokat mutatnának az akusztikus gitárzenében. Illetve akad pár, de a világ más irányba halad és nem figyel rájuk. Ennek oka részben ugyancsak a kényelmes 6 húr, amivel a gitárosok megelégednek. Hiányzik belõlük a kíváncsiság és a bátorság, hogy beleugorjanak az ismeretlenbe. Ugyanakkor a világ megváltozott, a gitározás zeneipari szakmává lett és a nagy felfedezõk helyett van egy csomó jól képzett gitáros szakmunkás, akik dolgozó zenészként szórakoztatják az embereket. Ez számomra olyan, mint egy börtön. Ezek a gondolatok foglalkoztattak mentális elõkészületként a Perspectives címû albumunk felvételei elõtt. Ezen kívül részemrõl pár valóban áttörõ változtatás történt a gitár húrozásában és hangolásában, oly módon, ahogyan még eddig senki sem próbálta.

mwe: Sándor készítette a Greydisc legtöbb albumának keverését és masteringjét ezen kívül milyen egyéb albumokon dolgozott Magyarországon? Mi újság Magyarországon? Azt tudjuk, hogy sok tehetséges nagyszerû muzsikus van ott, de nem sokat hallunk róluk.
Kevin Kastning: Sándor 2007 óta készít mixeket és masteringet a Greydisc-nek, kivéve azokat az albumokat, amiket Mark Wingfield-el készítettem. Amint hallható gyönyörû munkát végzett.
Szabó Sándor: Magyarország sok nagyszerû tehetség és újítás szülõföldje minden területen, azonban nagyon nehéz kitörni az országból, különösen a kortárs zenében. A kortárs zene egy kicsiny periféria a zene nagy világában, és ezen belül a gitárzene még kisebb. Magyarország egyébként is kicsi és a gitárnak nincs számottevõ kultúrája, mivel tradíciója sincs. Ha valakit mégis látsz gitározni, az nagy valószínûséggel valami ismert sztárt utánoz. Így nem igazán beszélhetünk kortárs magyar gitárzenérõl a zenei mélység és színvonal tekintetében. Ez a körülmény a pályafutásom kezdetétõl arra késztetett, hogy kikerüljek ebbõl a zártságból, illetve, hogy ne is kerüljek bele egyáltalán, helyette minden erõmmel a külföldre koncentráltam a zenei tevékenységemet. Természetesen itt élek és sok dolgom van itt, és itt jelentetem meg szóló albumaimat, de úgy egészében a tevékenységem nemzetközinek mondható.

mwe3: Mik a fõ zenei irányok és célok a Perspectives albumon? A lemez darabjainak sorrendje megegyezik a felvétel sorrendjével, vagy van valamilyen koncepciója? Beszélnétek a kompozíciók címérõl, mert például az Excordium az album elején latin cím. Minden track latin címet kapott?
Kevin Kastning: A darabok meghatározott sorrendbe vannak rendezve nem úgy, ahogyan felvettük. Minden darab címe latinul van, kivéve egyet a "Sixth Pleochorism". A Pleochorism sorozat még az elsõ közös albumunkra tekint vissza 2007-bõl. Minden eddigi albumunkon van egy Pleochorism. A címeket úgy adom, ahogyan a darabok hatnak rám hangulatukban, struktúrájukban. A címek, miként a zenedarabok is összefüggõek. Néha szeretek jelentéssel bíró címeket is adni, ezúttal latinra fordítottam õket.
Szabó Sándor: Ezen az albumon igyekeztem megmutatni a gitárjátékban és a vele szervesen összefüggõ kompozíciós technikámban jelenleg követett koncepciómat, ami állandóan változik valamelyest. Az elmúlt években elkezdtem másként gondolkodni a hangokról és ezért másként rendezni a hangokat a zenémben. A zene gyökere az idõben rejtõzik. A valóság hangzó kiterjedését az idõérzékünk által érzékeli a tudatunk. Évtizedekkel ezelõtt, amikor még nagyobb hatása volt rám az úgynevezett modern jazznek, a zeném alapját többnyire az akkordok között fennálló tonális viszonyok képezték. Az akkordok önmagukban nem tartalmazzák az idõ dimenzióját, mert a benne foglalt hangok egyszerre szólalnak meg. Az akkordok hangjait horizontálisan kifejtve, azaz idõbeli egymásutániságban eljátszva, egész más hatást kapunk, mert a hangok között már megjelenik az idõ dimenziója. Ezért kevesebb akkordot játszom, és azokat is többnyire idõben kiterjesztve használom.
A zenetörténet tisztán mutatja, hogy az akkord csupán a többszólamúságnak egy következményeként jelent meg. Mióta keleti zenét is játszom, ahol a hangok csak horizontálisan, azaz dallamilag jelennek meg jól átlátom azt az egészen más zenei paradigmát, amiben az õsi zenék fogantak és igyekszem ezt használni a mai modern zenémben is. A zenémben valójában a hallgató idõérzékét manipulálom. Ez a felismerés teljesen megváltozatta a játékomat az elmúlt 6-8 évben. Ez a változás hallható a Perspectives albumon. Ami a címeket illeti, én magam nem tulajdonítok kitüntetett jelentõséget nekik, többnyire a darab azonosítására használom. Kevinnek azonban nagyszerû érzéke van a címek kreálásában.

mwe3: Ugye a lemez minden egyes darabja élõben készült a stúdióban? Volt utólagos rájátszás vagy editálás? Szükség volt bizonyos részek kivágására, vagy egyéb beavatkozásra az utómunkák során? Mivel vettétek fel az anyagot? A hangfelvételeken Sándor Magyarországon dolgozott tovább? Mit lehet tudni Sándor keverési és mastering technikájáról? Volt változás a Becoming album óta?
Kevin Kastning: Igen, minden darab a stúdióban élõben lett felvéve, mindenféle utólagos rájátszás nélkül úgy, ahogyan az a lemezen is hallható. A felvételeket Sándor egy hard diszken magával vitte és a további munkát a magyarországi stúdiójában folytatta. Az utómunkák során mindig van némi javítanivaló, ezt úgy is tekintheted, mint egy írás korrektúrázását. Ennek megfelelõen az utólagos beavatkozás a zajok eltüntetésében, vagy esteleges hibásan megszólaltatott hangok javításában merül ki. Egy két darabban elõfordult, hogy kértem Sándort vágjon ki a szólamomból 40 másodpercet. Ugyanis, ha az, amit játszom nem ad hozzá semmit a darabhoz, akkor az jobb, ha nincs ott. Ilyen esetben megkérem Sándort, hogy azt a részt vágja ki. A célom az, hogy a darab a lehetõ legerõsebb legyen, nem meggyõzõdésem, hogy mindent, amit játszom, annak ott kell lennie a felvételen.
Sándor Szabó: Sosem használtunk utólagos rájátszást, de az elõfordult, hogy egy két rosszul eljátszott hangot újra felvéve kicseréltünk, de ez volt minden. Az intuíció egy lényegi eleme a zenei együttmûködésünknek és így a felvételeknek is. Ilyenkor egy lényûvé válunk, egy lelkûvé. Sosem gondolkodunk közben, hogy mit és hogy játsszunk. Ez egy mély pszichológiai, de sokkal inkább egy spirituális folyamat. A zene nem a külvilágban, hanem bennünk van és ezért meg kell nyitni intuitív csatornáinkat, hogy a zenei tartalom átjöjjön. Ez az oka, amiért mindig élõben veszünk fel.
Valamikor sok idõt áldoztam arra, hogy megtanuljam hol és hogyan kell elhelyeznem a mikrofonokat, hogy ne kelljen utólag EQ-t használni. A Becoming album óta felújítottam a ProTools rendszeremet és kifejlesztettem néhány új beállítást a Bricasti és Quantec zengetõimen, hogy még plasztikusabb térbeliséget és finom atmoszférát varázsoljak a hangszerek köré. Mindehhez, valamint a keveréshez és masteringhez is igen szigorú és tiszta koncepcióm van.

mwe3: Beszélnél arról, hogy milyen gitárokat használtatok a felvételek során? Például az albumot nyitó Excordium-ban milyen gitárok szólnak, hogyan vannak elhelyezve a sztereó térben? Amennyire tudjuk Kevin 30, 36 és 15 húros gitárokon, Sándor 16 húros gitárokon játszik, úgyhogy valóban sok húr szól itt ezen a lemezen.
Kevin Kastning: A hangszereim mikrofonozásához használok sztereó mikrofonpárokat, egyet párat a két hangnyílásnál, és egy párat húrlábnál. Amikor hallgatod a 30 és 36 húros gitárjaimat, akkor a két nyak önálló hangszerként hangzik a sztereó térben és ez már önmagában jelentõsen meghatározza mit és hogyan lehet tenni a másik gitár tekintetében. A hangzást még kiegészíti egy sztereó pickup is ( K&K Sound), amiket koncerteken használok, de annyira tisztán és élethûen adják vissza a gitár hangját, hogy a felvételen is használom együtt a két pár mikrofonnal.
A sztereo hangzásban a mikrofon csatornáim egyaránt teljes jobbra és teljesen balra vannak panorámázva, így alakul ki az említett hangkép, ahol a gitárom nyakai önálló hangszerként kicsit jobbra és balra helyezkednek el. Sándor gitárja pontosan középen helyezkedik el. A Perspectives albumon ezért az eddigiektõl teljesen eltérõ hangkép hallható.
A hangszerek és a darabok, amikben használom õket:
1 Exordium: 36 húros dupla kontra gitár
2 Fenestram Lumen: 36 húros dupla kontra
3 Geminus: 36 húros dupla kontra gitár
4 Albus et Albus: 15 húros klasszikus gitár
5 Conspicuum: 36 húros dupla kontra gitár
6 Poesis: 30 húros kontra-alt gitár
7 Sixth Pleochroism: 30- húros kontra-alt gitár
8 Vitrum Hyalus: 15 húros klasszikus gitár
9 Altum Valeo: 36 húros dupla kontra gitár
Láthatod, hogy a 36 húros dupla kontra gitáron mennyire otthon érzem magam. A hangszerekrõl több is olvasható a honlapomon: www.kevinkastning.com
Szabó Sándor: A Perspectives albumon az elõbb Kevin által említettek miatt a panorámázás egy kissé szokatlan. Kevin karbon gitárjainak felvételéhez összesen 6 csatornára van szükség, hogy a lemezen is hallható hangzást produkálhassa anélkül, hogy EQ-t kellene használni. Mivel az õ csatornáin sok korai reflexiót alkalmaztam a zengetõben így a gitárja, mint egy magas fal tornyosul a sztereó térben, ami egy tökéletes hangzó hátteret ad az én hangszeremnek. Mivel az én gitárjaim is sztereó mikrofonpárokkal lettek megörökítve, így Kevinéhez hasonlóan teljes jobb és teljes bal panorámát állítottam be. Más esetben is ez a beállítás, azonban ha jobb-, vagy baloldalon kell elhelyezkednem a sztereó térben, akkor még a felvétel elõtt úgy helyezkedek el a mikrofonok elõtt, hogy a megfelelõ oldalra kerüljek. Így nem kell utólag beavatkozni a panorámába. Az új albumon, ahogy Kevin is említette ezúttal én középen helyezkedtem el és azzal igyekeztem leválni Kevin térrétegérõl, hogy az én zengetõmben egyáltalán nem használtam korai reflexiót, így a hangszerem közelebb került a hallgatóhoz. Ez egy szokatlan, de gyönyörû hangzású panorámázás, amiben a fül jól el tudja szeparálni a szereplõ gitárok hangját. És itt megint az idõ: A zengés jelensége az idõn alapul. Minden hangnak utóéletet ad és az ebben rejlõ lehetõségeket igyekeztem a mûvészi kifejezés szolgálatába állítani.
Amikor utazom, akkor csak egyetlen gitárt áll módomban magammal vinni. Ezúttal a Romanek Tihamér által épített jó öreg 16 nylon húros gitáromat vittem a felvételre. Ez a hangszer 26 éves és már kétszer volt újjáépítve, hogy a mai állapotában megszólalhasson. A felvételen használtam még Kevin egyik 12 húros kontra gitárját, amit Daniel Roberts épített. Egy fenomenális hangszer és az én mikrofonozásommal gyönyörûen szólt a felvételen.

mwe3: Összehasonlítva a Becoming albummal, az új gitárokkal nem volt kalandosabb a felvétel, mint korábban? Az eddigi albumaitokhoz képest elõrelépés volt-e a Perspectives?
Kevin Kastning: Nem, egyáltalán nem volt kalandosabb a felvétel. Mindig nagyon simán megy a munka. Számomra a Perspectives az eddigi legjobb alkotásunk. És pontosan fogalmazol, egy elõrelépés mind a hangszerek, mind a hangzás és a zene vonatkozásában is. Az új hangolások pedig olyan zenei dimenziókba vittek el minket, ahol még sosem jártunk.
Szabó Sándor: Nagyon simán dolgozunk. Kidolgozni azt a módszert, amivel Kevin gitárjainak hangja a legpontosabban megragadhatók, némi idõt vett igénybe mindkét részrõl, de megtaláltuk azt az egyensúlyt Kevin 6, és az én hangszerem 2 csatornája között. A Perspectives én magam is úgy vélem, hogy egy nagy elõrelépés, ahol a koncepció, a zene és a felvétel tudatosabb volt, mint valaha is elõtte.

mwe3: Az album melyik track-je volt a legkomplikáltabb a játék és a felvétel szempontjából? Voltak darabok, ahol különös figyelmet kellett fordítani akár az alkotás, a felvétel vagy az utómunkák során?
Kevin Kastning: Nem, minden nagyon simán és természetesen zajlott. Egyik darab sem volt könnyebb vagy nehezebb, mint a másik. Minden, amit az albumon hallasz az elsõre lett felvéve.
Szabó Sándor: Nem emlékszem, hogy bármelyik felvételi darab komplikáltabb lett volna. A játék, az alkotás szinte öntudatlan, mi olyankor az idõ nélküli világban bolyongunk, és sohasem érzünk nehézséget ebben az állapotban. Számunkra a hangszeren való játék, az alkotás nem feladat és nem munka, amit végrehajtunk. Ez mindig tiszta teremtés, amelyet egy transzcendens öröm kísér.
Amikor a stúdióban kevertem a felvételt, minden track-et ugyanabban a sessionben kezeltem, így az egyszer kidolgozott beállítást már nem kellett újra kitalálni és megalkotni, ezáltal a hangzás teljesen egységes az egész albumon. Néha elõfordul, hogy egy egy rosszul sikerült hangot ki kell cserélni, vagy zajokat eltüntetni. Régebben olyan is volt, hogy egy ilyen kis beavatkozás tovább tartott, mint az egész felvétel elkészítése.

mwe3: Mit lehet tudni a Perspectives CD bortójáról? Szándékosan választottad ki azt a két ablakot ábrázoló képet, amin kitekinthetünk a világba? És van valamiféle összefüggés a felvétel késõ október idõpontja és a zene hangulata között? Úgy tudom Kevin egy "téli" lény.
Kevin Kastning: Igen, a megfigyeléseid pontosak. A borító fotóját egy nagyon tehetséges magyar fotómûvész Hutton László készítette. Évek óta nagy rajongója vagyok a képeinek, és volt szerencsém vele találkozni is a 2012-es turnén és együtt vacsoráznunk az egyik koncert után. Sándor régóta használja László képeit a CD borítóihoz és tudtam, hogy egy napon lesz olyan képe, ami éppen illik majd egy közös projectünkhöz.
Ezt a képét már ismertem egy pár éve már akkor is, amikor ez a felvétel még nem történt meg. Az ablakok formája, a festék ódon érdessége, a kép megkomponálása mind azt sugallta, hogy ez a kép a megfelelõ az új albumhoz. A két ablak jelképezi Sándort és engemet és magát az album címét is. És úgy hiszem mindkettõnk közös látásmódját is a harmóniák struktúrájában, valamint az elkövetkezendõ idõk fejlõdésének kilátásait a legutóbbi albumokhoz képest.
Október végén voltunk a stúdióban, amikor az idõjárás odakint kezdett csípõsre váltani. A levelek már jócskán hullani kezdtek, és a séta ösvényen már azokon lépdeltünk. Minden lépésnél a levelek hangját lehetett hallani. A napi programunk az ébredés után teával és reggelivel kezdõdött, majd hosszú sétákkal, amikor volt idõ megbeszélni az aznapi felvételi és zenei terveket. Egy pár órányi természetben való tartózkodás után mentünk a stúdióba és az évszak akkori hangulata rajta hagyta nyomát a zenén is. Bevittünk egy darabka természetet a stúdióba.
Szabó Sándor: A borító terveit mindig Kevinre bízom, mert kitûnõ ízlése van a fotók és képek kiválasztásához. Mostanra olyan pontra jutottunk, amikor egy magas hegy csúcsáról nézhetünk körül, hogy néz ki a világ. Ennek a kifejezésére a két ablak tökéletes szimbólum, mert többet is mondanak: megmutatják azt, ami az ablak mögött van, de azt is reflektálják, hogy mi van az ablakon innen, és azt is sejtetik, hogy mögötte ott az ismeretlen. Hutton László barátom ezt a képet egy elhagyott városszéli utcában készítette.

mwe: Gondolkodtatok azon, hogy utólagos rájátszásokkal akár 104 húros zenéket vegyetek fel? Büszkék vagytok nemcsak a zenétekre, de a kivételes improvizáló képességeitekre is és arra, hogy képesek vagytok mindezt ilyen magas szinten felvenni és megvalósítani, ahogyan szeretnétek.
Kevin Kastning: Sosem terveztünk rájátszásos felvételt. De igazad van, óriási mennyiségû húr hangját lehetne felvenni úgy. Azt gondolom, hogy Sándor és én az improvizációnak egy mélyebb lelkiségû módját alkalmazzuk a zenei alkotáshoz. Vannak alkalmak, amikor a kész felvétel meghallgatásakor meglepetten konstatálom, hogy egyszerûen nem emlékszem, hogy valaha is játszottam volna azt a részt vagy az egész darabot és elgondolkodom, hogyan voltunk képesek olyan mélységû zenét felhozni a mélybõl.
Szabó Sándor: Az utólagos rájátszás lenne a legutolsó dolog, amit tennénk, amikor már nem lenne más mód találkozni a közös felvételekhez. A rájátszás számomra egyfajta ipari módszer és tartózkodom is tõle. Közös zenei létezésünk motorja a személyes jelenlét, ezért is inkább várunk akár éveket is hogy személyesen élõben vegyünk fel. Egy átlagos zenehallgató számára a 104 húros felvétel bizonyára valamiféle világrekord kísérletet jelentene, amivel feltûnést lehet kelteni, azonban számomra a húrok száma semmit sem jelent és nem is tekintem magam sok húron kísérletezõ zenésznek. A zene készen ott vár a kollektív tudattalanunk mélyén arra, hogy azt felhozzuk intuitív csatornánkon keresztül. A zene egy kommunikációs aktus, aminek attitüdjét igyekszem megtartani a játékomban.

mwe3: Így, hogy most a Perspectives album megjelent és gazdagítja a korábbi duó és Major Balázzsal felvett albumok sorát, fontolgatjátok-e hogy az új hangzással tovább léptek a trió hangzás irányába? Említettem Kevinnek egy DVD vagy akár egy összefoglaló kiadványt, ami részletezi az eddig alkotott hangzásvilágotokat. Van-e ebbe az irányba valamiféle késztetésetek?
Kevin Kastning: Az elkövetkezendõ években remélem újra lesz alkalmam Major Balázzsal együtt játszani és felvenni. Azt kell, hogy mondjam Balázs nem egyszerûen egy dobos, vagy ütõhangszeres, Balázs egy igazi mûvész. Úgy gondolom, hogy az új kiterjesztett hangtartományú hangszereinkkel Balázs egy új világba vezetne minket. A probléma pedig megint a távolság, az hogy távoli országokban lakunk. A 2012-es turnénk végén Balázs azt mondta: "Ezek után már nem mehetsz haza, itt kell, hogy maradj velünk!"
Sándorral már tervezgetjük az újabb albumokat, ami a következõkben Sándor részérõl nem 16 húros gitáron, hanem lantokon fog történni. Én a 30 és 36 húros gitárjaimon fogok játszani. Ez a felállás megint csak új világokba röpít el. Eddig még nem beszéltünk DVD-rõl, ami egyébként is kemény vállalkozás lenne. Egy páran már szóba hozták nekem, úgyhogy ki tudja még. Valamit talán tudna segíteni a YouTube-on.
Szabó Sándor: Amikor Kevinnel turnéztunk Magyarországon egyszerûen nyilvánvaló lehetõség volt, hogy Balázst meghívjuk a felvételre. Azonban a tengeren túlra utazni mindkettõnknek terjedelmes hangszereinkkel nagyon költséges lenne. A legutóbbi tavaly októberi amerikai utam is egy nagyon kedves barátom Boros László támogatásával valósulhatott meg, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani és az új album részben neki köszönhetõ. Persze mindig a lehetõségeink között tartjuk számon, hogy Balázzsal jócskán kiterjesztenénk az új hangzásunkat, de sajnos ez egyszerûen anyagi kérdéssé vált.
Én magam nem vagyok nagy rajongója a DVD-nek és más video médiumoknak a zenében. Ugyanis az nem képes semmit megmutatni az adott pillanatból, amikor játszunk, nem is beszélve a rossz hangminõségrõl. A video alkalmas médium a tömegek számára szánt szórakoztató zenékhez. A vizuális érzékelésben az agy más üzemmódban dolgozik. Egy videó megnézése után mindig a látottakra emlékszünk jobban és csak kevésbé a hallottakra. A mi játékunk nem látványos, nincsenek benne látványos akciók. Mi nem táncolunk, nem mozgunk és nem is akarunk semmit kifejezni a látványunkkal. Ezért sem tartanám bölcs dolognak megjelenni a YouTubon egy olyan versenyben, ahol esélyünk sincs áttörni a nézõ ingerküszöbét. Én továbbra is az élõ koncertben hiszek, és a jó körülmények közötti zenehallgatásban.

mwe3: Mik a személyes terveitek 2016 végéig és onnantól 2017-ben, ami az újabb zenéket és lehetõségeket illeti? Kevin mondanál valamit a további Greydisc megjelenésekrõl és egyéb újabb gitárral kapcsolatos dolgokról?
Kevin Kastning: Ami a koncerteket illeti Markus Reiter (Stick Men, King Crimson ProjeKCt) hívott meg néhány USA-beli koncertre az év vége felé és persze lenne ekkor pár hangfelvételi nap is. Mark Wingfielddel éppen ma reggel beszéltünk néhány 2017 US/UK koncertrõl és további hangfelvételekrõl. Éppen most kezdtem dolgozni a következõ szóló albumomon. Ami pedig a tervezett új hangszert illeti, azt lehetetlen ütemezni, meglátjuk mikor lesz belõle valami.
Szabó Sándor: Személyes szólista terveim között szerepel a 21 Századi lant címû kortárszenei album megvalósítása, amin már 2016 elején elkezdtem dolgozni. A késõbbiekben szeretném bevonni a lant projectembe Kevint is egy duó albumhoz. Próbáld elképzelni a lant õsi tisztaságát Kevin szuper modern karbon hangszereivel együtt egy igazi 21. századi zenében. Ami a koncerteket illeti, folyamatosan gondolkodom és figyelem a lehetõségeket akár kijutni az USA-ba vagy éppen idehaza játszani és felvenni, de most úgy tûnik támogató nélkül ez nagyon nehéz. A világ zenéje mára szinte teljesen iparosodott. A zeneipar diktátorai megalkották a zene fogyasztási paramétereit és ezzel fogyasztási cikké tették a zenét. Ilyen körülmények között a mûvészi zene egy underground jelenség lett és talán ezért is annál inkább értékes mindazok számára, akik ezt hallhatják.

Forrás: http://www.mwe3.com/reviews/KastningSzabo2016/

 

copyright Sandor Szabo © | design&pr by laszloHuttonWebDesign©